Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke

háromszögelés számításaival is. A szintezés sok munkát fog adni, mert a 1 égebbi szintezési adatokat semmire sem lehet használni, tehát teljesen új szintezésre van szükség, hogy a lecsapolási és szabályozási terveket is elkészíthessék. Sok keresztmetszetet és vízmetszési metszetet is kell felvenniük, s mindezt a munkálatot igen erősen zavarják a malmok vízduzzasztói.

A szintezést Szegedtől kívánta elindítani, s Tiszabőig folytatni a Tiszán. Ehhez meg kell jegyeznünk, hogy akkor még nem volt meghatározva az ország területének egyetlen pontja tengerszintfeletti magassága sem, mert Vásárhelyi csak 1843-ban hozta át az Ad- lia szintjét az ország területére, s ennek következtében egy önkényesen választott pontra történtek az addigi szintezések. Huszár indokolja is, hogy miért választotta Szegedet: addig már a Tiszába ömlenek a Körösvidék összes vizei, a Kurcza, Veker, Nagy-Körös, fölfelé pedig Tiszabőig a Kákát, Hortobágy. A szintezéseket ki akarta terjeszteni az összes Körösökre, Berettyóra, Korogyra, Má- gocsra, s mindezek valamennyi elágazására.

Hozzáteszi azonban Huszár a jelentéshez azt is, hogy ha mindezen munkálatokat a jelenlegi létszámú mérnöki karral kell végeznie, abba nyolc év is beletelik, amíg elkészülnek vele. Viszont ha három jó mérnököt és egy ügyes rajzolót kapna, négy év alatt be lehetne fejezni. Erre küldötték neki 1820 áprilisában a fentebb már említett mérnököket.

Arról is panaszkodik Huszár, hogy kevés a műszere. Szüksége volna még 4 mérőasztalra, augusztusra pedig 5 szintező műszerre. Kéri, hogy a Helytartótanács utasítsa a megyéket segédszemélyzet állítására, továbbá a meglevő térképek használat céljából való átengedésére, főleg Heves megyét, ahonnan még semmi térképet sem sikerült szerezniük. Aradot és Bihart meg főleg a malomgátak átvizsgálására hívják fel, továbbá a megyei mérnököket adatok szolgáltatására.

A Helytartótanács valóban megtette intézkedéseit a megyéknél, a mérnököket meg azzal küldte le Huszárhoz az 1820. január 18-i ülés határozata értelmében, hogy az összes munkálatokat négy év alatt be kell fejezni.

Huszár 1820-ban immár megbővült mérnöki karral folytatta a munkálatokat. Maga is résztvett a felmérésben, s főleg a háromszögelés nagyrészt az ő munkája volt. Közben elméleti problémákkal is foglalkozott. Ebben az évben készítette el nagy szintezési tervét írásban is, térképen is. Térképének címe: »Übersichts Plan deren zu führenden Haupt- und Neben-Nivellirung-Züge«. Ma is megvan. Ezen már rajta van a teljes vízhálózat, s feltünteti a fő és mellék szintezési vonalakat. Hozzája mellékelt egy negyven oldalas, rajzok218