Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke
Balia Antal 1787-ben készített térképet a Tisza—Berettyó __H ortobágy—Körösök közti területről. Címe: »Exacta Delineatio totius Depressae Plagae inter Tibiscum stagnosumque fluvium Berettyó . . Ezen a rendkívül értékes kéziratos vízrajzi térképen a fenti folyókon kívül még a Mirho, Gyolcs, Kara-János vízfolyásokat és vízállásokat, számos terjedelmes mocsarat, illetve ezek rendkívül bonyolult hálózatát örökítette meg, s ami igen fontos, már több gátat is felrajzolt. Ez a térkép és Gyula környékének fentebb említett első térképe azt bizonyítják, hogy nem áll az a régebbi felfogás, mintha a Körös-vidéken az első szabályozási nyomok csak 1.795-ből származtak volna. Jóval előbb végeztek itt már a megyék kisebb vízi munkálatokat. A tömérdek kár okozása miatt hírhedt Mirho Tiszából való kiágazását még II. József idejében gátolták eh A Veker, Korogy, Szárazér első térképi ábrázolását Vertics József készítette el 1788-ban rajzolt Békés—Csanád—Csongrád megye egyesített térképén. Püspökladány határában a Hortobágy folyó olyan bizonytalanná tette a birtokviszonyokat, hogy minduntalan térképezni kellett azokat. 1797-ben Stednei Péter készítette el e terület térképét sűrű és- még érintetlen vízrajzzal. Nedeczky Pál is térképezett a Körös-vidéken, a XVIII. század vége felé, a Biharszentjános környéki ártéri erdőket vitte térképre' a Holt-Körös ágyával, s számos élő és álló vízzel. Még Sexty Andrásnak, Szabolcs megye mérnökének is része van a Körös-vidék vízrajzi térképezésében, mert megyei térképén, ami kéziratban maradt, az onnan kiinduló Hortobágy, Kék-Kálló- felsőbb szakaszait rajzolta fel eredeti állapotukban. Innen tudjuk,, hogy a Hortobágy egy nagy tóból indult ki. 1800-ban Vitális István vett fel egy Bucsa és Füzesgyarmat közti területet Békés megyében a Berettyó, Ágér s több más megnevezett vízfolyással. Gaszner Lőrinc Bihar megye egykori mérnöke szintén több térképet készített a Körös-vidékről. 1778—1779 körüli években több' térképet készített a Sebes-Körösről, a Hortobágyról, a Sárrétről,, sőt némi kezdetleges szabályozási és lecsapolási terveket is rajzolt bele. 1800-ban a Fekete-Körös Nagyzerind és Talpas községek közti szakaszát vette fel, szintezési adatokkal és felmérési anyaggal, tehát már kétségtelenül valami szabályozási céllal. 1802-ben a Sebes- Körös mocsarait térképezte a Berettyóéval együtt, amelyen számos; ősi vízfolyást és állóvizet ábrázolt. Lehetséges, hogy tőle való egy ugyanazon korbeli névtelen szerzőjű lap, amelyen a Bagamér környéki Berettyó-mocsarak lecsapolási terve van feltüntetve. 210
