Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 5. A Szamos, a Kraszna és az Ecsedi-láp

1775 ben Szuhodolszky Gáspár elsőnek térképezte a Szamost, az erdélyi határtól egészen torkolatáig, a Kraszna torkolati szakaszával együtt.

^ 1777-ben Zimán Ferenc elkészítette a Láp részletes térképét

kb. 1 : 29 000 léptékben, s ezen már bizonyos csatornák nyomait is felfedezhetjük. A vízi munkálatok tehát korán kezdődtek meg ezen a vízkörnyéken.

Természetes, hogy a súlyos vízrajzi helyzet az alacsonyan fekvő és a heves vízjárású Szamos mellett levő, számos kanyarral körülvett Szatmár városban vált legelőször tarthatatlanná. Itt a város már 1777—1778-ban széthányatta az összes malomgátakat, s a mederben levő karók, gyökerek és tőkék százaitól kellett megtisztíttatnia a folyómedret. 1778-ban a város határában levő hat nagy kanyar átvágásának sorrendje ügyében hoztak határozatot.

1783-ban Mezeő Cyrill vármegyei mérnök mérte fel a Lápot, és készítette el annak »Planum Lacus Etsediensis láp dicti... par- tibus item fluviorum Tybisci, Samusii, et Krasznae geometrica assuntum« c. térképét, amelyen szépen ábrázolja a vízkörnyék egész bonyolult vízrajzát.

A XVIII. század második feléből maradt fenn névtelen szerzőtől a Szamos egy térképe az erdélyi határtól torkolatáig terjedő szakaszáról, amely a környező terület egész ősi vízrajzát tartalmazza.

Mezeő Cyrill ugyancsak megörökítette ezt az ősi és érintetlen vízrajzot a XVIII. század második feléből a megye útjairól felvett térképen.

Laza János, Szatmár város mérnöke 1810-ben felrajzolta a város határában a Szamos kanyarait. Ezen már több átvágás figyelhető meg, de még több az átvágatlan. 1814-ben Szatmár megye négy kanyart vágatott át.

Mindez eddig a kormányhatóság közbejötté és segítsége nélkül történt. 1817—1824 között egy olyan térkép is készült, amely azt bizonyítja, hogy az Építési Igazgatóság is felfigyelt a Szamoshát súlyos vízrajzi helyzetére. Névtelen mérnök rajzolta ebben az időben azt a térképét, amely a Szamos és a Kraszna torkolati szakaszát ábrázolja, és mellékleteiben az Építési Igazgatóságra hivatkozva, a Kraszna ásandó új medrét is megtervezte.

Egy 1818-ból való másik térkép, mely ugyancsak az Építési Igazgatóság rendeletéből készült, a Szamost Szatmártól torkolatáig tünteti fel a Krasznával, Homoróddal, Balkánnyal, s a Láp szomszédos szakaszával. Részletes szintezési jegyzőkönyv kíséri, amelyet a Szamosról Tóthfalussy Sámuel, a Tisza szomszédos szakaszáról Bitthauser József vettek fel.

206