Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 3. A Sajó és a Hernád
sék bele a Tiszába, amit azonban Paleocapa erősen ellenzett. Szerinte a két folyó szintkülönbsége miatt ez lehetetlen. A Bodrogon azonban Paleocapa ellenére is elkészítettek 12 átmetszést. Vásárhelyi javaslata a bodrogi folyók felsőbb szakaszaival nem foglalkozott. 1847-ben Jundinity György kapott megbízást, hogy az Ondava és Tapoly felsőbb szakaszára dolgozzon ki szabályozási tervezetet. El is készült ez a Szürnyegtől Sókútig fölfelé vezető szakaszra, a megásandó csatorna rajzával és annak hossz-szelvényével. A szabályozási munkálatok java részükben a szabadságharc után készültek el. Weiss 1861-i térképén mindössze még csak Vajdácska fölött mutatkoznak új töltések a balparton, a jobbparton meg seholsem. A Bodrog átvágásai is a kiegyezésig csupán Kispataknál, Petráimnál, Ardónál és Bodrogolaszinál készültek el. A Szernye-mocsár kiszárítási terveit 1866-ban tervezte Csánk Nándor. A Bodrog és összetevő vizeinek felmérése és szabályozása mindvégig párhuzamosan haladt a Tiszáéval, s kb. egy időben nyert befejezést is. 3. A Sajó és a Hernád A Sajónak aránylag rövid siksági szakasza miatt térképezése és szabályozása nem volt olyan súlyos vízügyi probléma, mint a Bodrogé. Viszonylag nem is sok vízrajzi felvétel történt rajta. Legelőször egy Mikoviny köréből származó kéziratos térképen ábrázolják őket részletesebben, amely Abaúj megyéről maradt iánk az 1750-et megelőző évekből. Kneidinger András is dolgozott ezen a tájon 1770 körül, Sajószentpéternél vette fel a Sajó egy szakaszát, még teljesen ősi állapotában, számos elágazással. 1774-ben a Bodva egyik szakaszát Kühlmann Mihály vitte térképre. 1799-ben már vízépítési céllal vették fel a Sajó egyik kanyarulatát Sajóládnál, egy malomcsatornát terveztek oda. A felvevő mérnök nevét nem ismerjük. Hoffmann József az ártéri erdőket téi- képezte a Sajó mentén, s térképein gazdag vízrajzot tüntetett fel. Térképei az 1800 előtti és utáni évekből valók és Sajólád, Köröm, Kemej környékéről származnak. Bár közvetlenül szakad a Tiszába, mégis itt említjük meg. hogy a kis Hej őröl is készültek térképek nem vízrajzi céllal. 1770-ben Kneidinger András vett fel egy-egy szakaszt Ládházánál és Mohinál. 201
