Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 2. A Bodrog és eredő folyói

zetet az, hogy a Tiszát csak hosszabb folyás után érik el. Ez az alsóbb szakaszuk viszont nagyobbára egy alföldperemi süllyedékben kanyarog végig, amelyben a vizek megrekednek, és szétterülve egyik oldalon a Szernye-mocsarat alkották, másfelől meg a Bodrogköz mély lapályán futottak össze, amelyet a Tokaj-hegység és a szabolcsi magas földhát egyetlen szűk kapun tartanak nyitva az Alföld felé.

Ezzel szemben azok az északkeleti felvidéki folyók, amelyek még a máramarosi Tisza-völgyben érik el a Tiszát, semmi jelentősebb vízrajzi munkálatokat nem kívántak meg. Valóban az ottani folyókról alig van adatunk, hogy vízépítési munkákat végeztek volna rajtuk a kiegyezés előtt. A Talaborról maradt fenn mindössze annyi, hogy a rajta emelt malomgátak miatt tettek panaszt a megyei hatóságok 1835-ben Jaszeniczky máramarosi kamarai mérnök intézkedései ellen.

A Bodrog vízvidékének legelső térképei szintén Mikovinytől, esetleg tanítványaitól valók. 1735—1750 között készültek Bereg, Ung, Zemplén megyék kéziratban megmaradt térképei, amelyek ezt a vízvidéket legelsőnek ábrázolják.

Első kamarai és megyei mérnökeink is foglalkoztak ezeknek a folyóknak vízrajzi ábrázolásával. 1752-ben Reizner Gáspár kamarai mérnök vett fel egy térképet a Labore folyó Nagymihályi és Barkó községek közti szakaszáról, amelyen a régi és az új folyást is ábrázolta, egy Dúsa nevű csatornával. Ezt a csatornát ismeretlen időben készítették, s kétségtelenül még megyei munka volt.

A XVIII. század közepe táján egy másik csatornaterv is készült. Mutschl János Márton a Zemplén megyei Ticze-ér medrének kanyarátvágásokkal való csatornázását dolgozta ki a Bodrog és a Tisza között, s költségvetést is adott hozzá.

Kneidinger András kamarai mérnök — ugyan nem határozottan vízrajzi célzattal — dolgozott Tokaj, Tárcái környékén, és ábrázolta a Tisza és Bodrog egyes szakaszait, még teljesen ősi és szabályozatlan állapotukban. A Takta-árok — amelyet valószínűleg a Bodrog egyik ősmedrének kell tartanunk —, Taktaszada község környéki szakaszával, s ma már még nevükben sem ismert számos egykori érrel és más vízfolyással együtt szintén felkerült Kneidin- gernek az 1770-es években készült két térképére is.

1780-ban Römisch Ferenc térképezett a Bodrog mentén levő ártéri erdőségekben Sárospataknál, Blaskó János pedig 1798-ban Bod- rogclaszinál. Römisch 1785-ben Végardó határában (Zemplén m.) vette fel a Bodrog egy elvadult szakaszát az uradalom térképén. Römisch és Blaskó térképei részletesek, 1 : 7200 léptékkel.

198