Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó

egészen kitöltik. A középszakasz jellegű alföldi Tisza óriási kanyarai nemcsak a sebességet csökkentik, hanem egyúttal a folyó hosszát is óriásira növelik, ami meg a hajózásban igen káros. Nagyon jól látta Vásárhelyi azt is, hogy ha a töltésekkel széles övben követik a kanyarokat, az csak az ártér feltöltődéséhez vezethet, mig a tőleg egyenesbe kényszerített Tisza mentén szabályosabban, rövidebben és kevesebb költséggel lehet vezetni az árvédelmi töltéseket, s a folyóhoz közelebb rakva, alacsonyabb töltésekkel is be lehet érni.

Egyetlen sebezhető pontja maradt Vásárhelyi tervezetének, aminek az a mentsége, hogy ő csak a Felső-, illetve inkább Közép- Tiszára csinált javaslatot. Ez a pont az, hogy az itteni vízsebesség emelésével az Alsó-Tiszára gyorsabban lerohantak volna az árvizek, s annak veszedelme fokozódott volna. Egyébként egész tervében nem az ármentesítésen, hanem a közlekedési szempontokon volt a súly.

Végeredményben Vásárhelyi 101 átvágást tervezett, amiből 16 átvágás kettős lévén, összesen 120 kanyart metszett volna át. Ez az eredetileg 1211 km folyóhosszat megrövidítette volna 753 km-re, esését pedig 0,0368/km-ről 0,0592/km-re emelte volna.

Évszám nélkül, de kb. ezekből az évekből való az a fennmaradt térkép, amelyet Budán nyomott Szakmáry Jós. kőnyomdája, s amely 21 600 léptékben a Tisza-völgyet ábrázolja Tiszaújlak és Alpár délkörei, valamint Nagymihályi és Ószlankamen paralelái közti területtel, s a Tiszán 101 kanyar-átmetszés tervét tünteti fel. Igen valószínű, hogy Vásárhelyi javaslatával kapcsolatban keletkezett.

Vásárhelyi javaslatának lényege röviden ez: a medret javítani, rövidíteni, ezzel a sebességet fokozni, hogy a víz eróziós ereje is fokozódjék.

Tervének az Alsó-Tiszára veszedelmes voltán azzal akart segíteni, hogy az átvágásokat alulról felfelé haladva, a töltéseket pedig felülről lefelé kívánta megépíteni.

Vásárhelyi tervezetét 1845. június 12-én mutatta be az érdekeltekkel tartott első tanácskozásomnál mint hivatalos tervet, mert azt az Építési Igazgatóság megbízásából készítette. Tervét a Helytartótanács 1845. június 17-én hagyta jóvá. Ez az értekezlet mondotta ki, hogy a szabályozást az egész Tiszán végig, s a Felső-Tisza mellékfolyóin is végre kell hajtani.

1845. augusztus 15-én a Helytartótanács elrendelte, hogy Vásárhelyi tervezetének végrehajtására egy bizottságot kell szervezni. Ennek élére Széchenyi került mint a Helytartótanács közlekedési osztályának főnöke, s mint a Tisza-völgy kir. biztosa, műszaki vezetője pedig Vásárhelyi lett.

171