Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
delte, kevés volt a tiszai munkaerő, különben is Tóth Antal és Mili- vojevics közben kiléptek a tiszai mérnökök sorából. Ennélfogva Kamőczynek is háromszögelnie kellett. A részletes felvételeken Ni- kolka, Müller Lőrinc, Pribék, Toperczer, Peterek és Haigl öt mérőasztallal dolgoztak, s azt Tiszaberceltől Tiszaújlakig be is fejezték. Vaisz az irodában dolgozott. Az egyes szakaszokon a következőképpen történt a munka beosztása: Haigl Bércéi és Dombrád között mért, Toperczer Dombrádtól Tuzsérig, Nikolka Tuzsértől Eperjecskéig, Peterek Eperjecskétől Aranyosig, Müller és Pribék Aranyostól Gulácsig. Októberben már Vaisznek is be kellett állani a felvételezésekbe, s Gulácstól Tiszaújlakig mért. Ezeken a munkákon kívül 1837 augusztusában és szeptemberében Nikolka még Tárkány környékén) Peterek Nagybányán, Müller Vásárosnaménynál, Vaisz meg a Tisza 12. szakaszán is dolgoztak. Tóth Antal az Építési Igazgatóság rendelkezését várta. A felvett szelvények hosszúsága 5600°, szélessége 44 400° volt, s négy darab 2800° hosszúságú és 2200° szélességű lapból állott. A Szolnok és Tokaj közt felmért terület szélessége 47° 11’ 12” és 48° 14’ 13”, hosszúsága (Budára viszonyítva) a 0° 59’ 9” és 2° 34’ 21‘r között foglalt helyet, s kiterjedése 79 négyszögmérföldet tett ki. A Tisza hosszát ebben az évben Szolnok és Tokaj között a kanyarokkal együtt 195 800 ölben, azaz 49 mf-ben állapították meg. Közben megmértek a Sajón fölfelé 4800°-et, a Bodrogon fölfelé 8200°-et. A felmérés eredménye volt 1” = 100° léptékben 220 lap, 1” = 200° léptékben 67 lap, 1” = 400° léptékben 21 darab áttekintőlap, 1” = 800° léptékben 6 lap, 1” = 1000° léptékben pedig 4 lap. A felmért terület végpontjait a következő helységek jelölik: a jobbparton Sátoraljaújhely, Ondava—Labore összefolyása, Latorca, Nagylónya, Surány, Nagyszöllős, a balparton meg Bércéi, Keresztút, Berkesz, Kárász, Mátészalka, Ecsed, Kaplony, Vetés, Jánk, Köké- nyesd, Feketeardó, Veréce. Tovább már csak a szűk Tisza-völgyön mértek. A szabályozási munkálatok ekkor az Építési Igazgatóság központjában mind Vásárhelyi kezén mentek keresztül. 1837-ben pl.. Szabolcs megye Tuzsér, Komoró, Litke, Dombrád,' Öntelek, Bezdéd között akart szabályozási munkálatokat végrehajtani, Vásárhelyit küldötték ki helyszíni vizsgálatra. Ezt a terepet Lányi már felvétette. Vásárhelyi hozzá is járult a szabályozási munkák elvégzéséhez, de úgy, hogy azokat Vay Miklós kir. biztos hatósága alá rendeljék, s Jaszeniczky József máramarosi kér. mérnök ügyeljen fel azokra, és Lányi is kísérje figyelemmel, hogy mit csinálnak158
