Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza rendszeres felmérését megelőző vízi tervek, rendelkezések és munkálatok országos áttekintése
Az Építési Igazgatóság ügykörében maradtak a magyarországi vízi ügyek mindaddig, amíg 1846-ban Széchenyi a tiszai ügyeket át nem vitte az érdekeltségek hatáskörébe és meg nem alapította a Ti- szavölgyi Társulatot. 1848-ban megalakult a felelős kormány, Széchenyi mint közmunka- és közlekedésügyi miniszter odavonta a víz- ügyek állami irányítását, de az egyes vízügyeket különböző osztályok között osztotta fel. A hajózási ügyek a 2. osztályba kerültek, amelynek igazgató főmérnöke Varga János lett, a vízszabályozás a 3. osztály ügykörébe került Keczkés Károly igazgató főmérnök vezetése alatt, a csatorna, kikötő és kiszárítási ügyek, a Balatont és Fertőt is beleértve, Fest Vilmos igazgató főmérnök hatáskörébe került a 4. osztályba, végül a térképészeti ügyek a 7. osztályba Zelenka Lajos vezetése alá. Az Építési Igazgatóság volt tehát az'a szervezet, amellyel elkezdték a magyar vizek szabályozását, s amellyel kivették ezeket a feladatokat a megyék addigi hatásköréből. I. Ferenc király e szervezetle támaszkodva 1815-ben elrendelte a hydrografiai felmérések megkezdését. A felmérési munkálatok először a Dunán indultak meg. Felállították a Duna-térképészetet (Donau-Mappirung), s a Helytartótanács 1822. december 17-én Huszár Mátyást nevezte ki vezetőül. Ez a szervezet kizárólag a Duna felmérésével és térképezésével foglalkozott a szabályozási munkálatok nélkül. Az 1827-es országgyűlés egy »kereskedési« választmányt küldött ki a vízszabályozási ügyek megvizsgálására. Ez a választmány elsősorban a hajózás ügyeit tartotta szem előtt: a Duna, Tisza, Száva, Kulpa, Dráva, Mura, Maros, Poprád, Vág szabályozását vette tervbe. Tényleges szabályozási munkálatok azonban nem indultak meg akkor, eltekintve kisebb intézkedésektől, s a megyék és a kamarai mérnökök apróbb munkálataitól. Összegezve tehát most a magyarországi vizek felmérésével és szabályozásával foglalkozó szervezeteket, azok időrendi sorrendben a következők voltak: 1. A vármegyék. 2. Az udvari kamara, illetve kamarai mérnökök. 3. Az 1785-ben II. József által felállított ideiglenes szervezetek, amelyek azonban egy-egy kanyarátmetszésen rendszerint nem terjedtek túl. 4. 1788-tól az Építési Igazgatóság. 5. 1846- tól kezdve a Tiszán az érdekeltségek szervezete, a Tiszavölgyi Társulat. A megyéknek a vizek szabályozásával kapcsolatos magatartása különböző volt. Mivel rendszeres, egymással kapcsolatban és szervesen összefüggésbe hozott munkálatokat a megyék nem végeztek, többnyire ellenséges magatartást tanúsítottak egymás kezdeményezéseivel szemben. Amikor már javában folyt a Körös-vidék felmérése, egyes megyék között tömérdek viszály adódott abból, hogy 140
