Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

mondották. A kamarának már az 1720-as évektől kezdve dolgozott, végül 1753-ban alkalmazta a kamara 150 Ft fizetéssel. Utolsó térképe 1769-ből maradt fenn. Dunai térképei nagyrészt másolatok. A XVIII. század közepéről való egyik térképe, amely Apatin környékén ábrázolja a Duna ottani bonyolult és még ősi állapotban lévő vízrajzát, egy másik Péterváradnál. A Csajkás-kerületről is van egy másolt, vízrajzban gazdag térképe.

561. Zimán Ferenc. A Helytartótanács számára 1777-ben megrajzolta az Ecsedi-láp első térképét. Ez kissé még kezdetleges, de eléggé részletes felvétel.

562. Zinner Ferenc. Egyik legkorábbi térképező volt Magyar- országon, s mérnöki képesítése aligha lehetett, ha csak nem katonai mérnök volt előbb. 1756-ban elkészítette a Hanság legelső térképét a beleszakadó és belőle kiágazó összes vízfolyásokkal, valamint a Fertő szomszédos részeivel. Ugyanazon évből maradt még egy lapja a Hanságban volt ún. Barbacsi-tónak helyszínrajzáról.

563. Zlinszky László. 1801-ben született Győrött. Szigorlatait 1820. június 2-től, 1821. február 7-ig tette le. Oklevelét az Institu- tumban szerezte, 1824. március 6-án. Valószínűleg Pest megyében dolgozott, mert 1841-ből ránk marad egy térképe, amelyen Ö- és Üj- kécskét vette fel, a Tisza ottani óriási kanyarulatával.

564. Zolnay Károly. Prágában született 1803-ban. Az Institutum 1827. június 23-án áhította ki oklevelét. 1846-ban az Építési Igazgatóság hajózási osztályán volt rajzoló mérnök.

565. Zombory Mihály. Aradon született 1820-ban. Az Institutum- ban hallgatta a mérnöki tudományokat, s 1842. június 24. és 1843. június 14. között tette le szigorlatait, oklevelét pedig 1844. május 27- én váltotta ki. 1848 júniusában a Tiszán dolgozott.

566. Zornberg Leonhard. Lembergben született 1805-ben. Oklevelét az Institutumban szerezte 1833. január 7-én. Már ebben az évben a Tiszán mért, s főleg keresztmetszeteket csinált Tápénál, a Marosról, meg Lányival együtt Szegednél. 1834 augusztusában Orosháza környékén háromszögeit. Lányi ekkor javasolta az Építési Igazgatóságnak, hogy Zornberg napidíját jó munkájáért emeljék fel 3 Ft-ra. Hogy mikor került innen Horvátországba, nem tudjuk, de

1836-ban már a Dráván találkozunk vele, ahol Varasd környékén vette fel e folyó szabályozási terveit. 1840-ben a Száván dolgozott', ahol részletes felvételt készített az Ógradisca és Rugavica közti szakaszról a mellékvizek: Kulpa, Una, Lonja torkolati szakaszaival. Ez a felvétel 1:14 000 léptékben készült, de sajnos hiányosan maradt

133