Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Lajta különböző szakaszainak helyszínrajzát, és azokba kisebb ka- nyar-átmetszési terveket is készített. Lajtapordánynál, Szarvkőnél, Lajtaúj falun ál s még néhány határszakasznál felvett térképe maradt fenn. A Somfalva határában felvett patakok térképe igen szép.

549. Weidmann Antal. Lehetséges, hogy nem magyarországi születésű, hanem vagy osztrák származású katonai mérnök volt, vagy pedig kamarai mérnök. Fennmaradt térképei mind a Ferenc- csatorna környékéről valók. 1794-ben felvette az épülőfélben levő csatorna Óverbász és Szenttamás közti szakaszának helyszínrajzát az egykori Cserna-Bara mocsárral, egy másik szakaszát Kula és Üj- verbász között, azután Sztapárnál, Kulánál, Monostorszeg és Zom- bor között,' Ószivácnál és Cservenkánál.

550. Weiss István, ö volt az első, aki a Tisza egész folyásának átnézeti térképét elkészítette; a mellékfolyók torkolati szakaszával együtt. 1861-ben jelent meg bécsi kiadásban »Uebersichts-Karte des Theiss-Flusses von Ursprung bis zur Mündung in die Donau mit Darstellung des Standes der Regulirungsarbeiten an diesem Flusse« c. térképe kb. 1 : 351 100 léptékben. Magyarul is kiadták »Átnézeti térképe a Tisza völgyének eredetétől a Dunáig« címmel 1 : 116 600 léptékben. A térkép területe befogadja a Nagymihály—Ungvár— Munkács — Szinyérváralja — Nagyvárad — Tenke — Borosjenő — Soborsin községek közé eső egész térség mellékfolyóinak szakaszait, s feltünteti a már meglevő és tervezett átvágásokat, töltéseket, ártereket s a tiszai árvizektől mentes területeket.

551. Weitersheim Károly. 1834-ben került a Tisza-mérésekhez. Ezen év szeptember 5-én Tóth Antal Beodráról azt jelentette, hogy az alája rendelt Weitersheim mérnöki tudása még ugyan hiányos, de igyekvő fiatal mérnök. Ugyanezen évben vízemésztési felvételeket csinált a Tiszán Óbecsénél.

552. Weszter Gyula. Nevét Veszternek is írta. 1834 körül Vásárhelyi mérnöke volt az al-dunai munkálatokon. Később az Építési Igazgatóságon dolgozott, s 1836. augusztus 4-én Széchenyi visszakérte az Al-Dunához. 1865-ben a Mura stájer határmenti szakaszán vett fel egy rövidebb részt.

553. Wieser András. Nem bizonyos, hogy okleveles mérnök volt. 1838-ban pályázott Pest árvízvédelmi pályázatán. Terve az volt, hogy a Dunából a Margitszigetnél vezessenek ki egy csatornát a soroksári gátig, a város partjait pedig emeljék fel az 1838-i árvíz szintje fölé, az alacsonyabban fekvő városrészeket végül át kell helyezni Kőbányára, a Csepel-szigetnél meg szorítsák össze a Dunát 215 öl szélességre.

9*

131