Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
Magyar vízimérnökök
sőt a kritikusabb szakaszokon jóval sűrűbben és nagyobb léptékben dolgoztak, pl. Petronell és Gutor között 25 keresztmetszetet készb tettek 1 : 3600 léptékben,: 16 hosszmetszetet 1 : 576 léptékben, és a Vásárhelyi vezetése alatt készült híres dunai térképszelvények száma nem kevesebb, mitn 2442 darab volt. A Dévény—Palánka közti szintezést 1831. január 1-től 1835. június 15-ig végeztek el. Ezután már Hieronymi vezette e munkákat. Közben Vásárhelyi szabályozási terveket is kidolgozott egyes szakaszokon. így 1829-ben Forberger Sámuellel, aki később az Al- Dunán is munkatársa volt, Apatin szakaszára készítettek egy kisebb szabályozási tervet, 1831—34-ben pedig Petronell és Vének közötti szakaszra egy másikat. Mindezek mellett még számos más nagyléptékű szelvényt is készített vagy készíttetett a folyó egyes szakaszairól, s az árvíz után már a fővárosi Duna szabályozásának kérdése is foglalkoztatta. A Lánchíd építésével kapcsolatban vízrajzi tanulmányt íit 1832. május 15-i kelettel, amit kéziratban ismerünk, »Vízhelyzeti leírása a Dunafolyó egy részének a’ Szentendrei sziget alsó csúcsától Budapest felett a’ puskaportárig Budán alól« címen. Ügy látszik, hogy ezt Rauchmüller felhívására készítette Széchenyi számára. Vásárhelyi kiváló háromszögelő volt, de úgy látszik, hogy elsősorban mégis a szintezés problémái érdekelték. 1829-ben írt egy szintezési utasítást. Ez kéziratban maradt fenn. Címe: »Instruction für die Donau-Mappirungs-Individuen zum Behufe der bey dem Donau-Strome vorzunehmenden hydrometrischen Messungen.« Az utasítás hét pontból álló terjedelmes tanulmány. A Duna szinte- zése először mégsem érte el a szükséges pontosságot, úgyhogy he- lyenként utómunkálatokkal kellett pótolni. 1835-től kezdve mái több helyen szinteztek a magyar folyókon, de Vásárhelyi nagy műve, az Adria szintjének a magyar folyókra való áthozatala csak 1843-ban készült el. Vásárhelyi érdeklődése közben a Tisza felé fordult. 1831-ben készült Szeged környékéről a kéziratban fennmaradt térképe »Übersichts Karte der Königlichen Freystadt Szegedin und ihrer Umgegend in Bezug auf daselbst von dem Hochwässern der Theiss und Marosch Flüsse oft eintretenden Überschwemmung Zustand ...« (1:21 500). A Lánchíd építése tette szükségessé, hogy a Buda és Pest közötti Dunaszakaszt részletesen felmérjék. Ezért készült a Vásárhelyi vezetése alatt álló Duna-mappáció irodájában a következő térkép: »Situation-Plan der Königl. Frey-Städte Ofen und Pest nach der neusesten Topographisch-Hydrographischen Donaustromskarte« (1 : 7200). 121
