Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
Magyar vízimérnökök
;300 ft fizetéssel. 1847. július 25-én mint hajózási I. o. mérnököt külföldi tanulmányútra küldötték, s útja Buda-^Pozsony—Bécs— Linz — Ischl — Salzburg — München — Augsburg — Lajos-csa- torna — Donauwörth — Regensburg — Würzburg — Frankfurt — Mainz __ Köln — Nymwegen — Rotterdam — Hága — Amsterdam __ Haarlem — Arnheim — Mannheim — Karlsruhe városokon vezetett át. Üti tapasztalatairól a vízépítési ügyekben 1847. szeptember 10-én tett részletes jelentést Széchenyinek, jelentvén, hogy útja befejezése előtt még fel akarja keresni Paleocapát is Velencében. Ekkor már olyan tekintélye volt Varghának, hogy 1846-ban Váoái- helyinek az Aldunára történt időközi távozása alatt ő vezette a Hajózási Osztályt. 1 847. novemberében Széchenyi felhívására kimutatást készített az addig végrehajtott vízi munkálatokról, amelyeket az Építési Igazgatóság a só felemelt árának bevételeiből végeztetett. Ennek alapján pontosan tudjuk, hogy 1847-ig mi történt Magyarországon a vízszabályozások terén. 1848-ban Széchenyi kinevezte a közmunkaügyi minisztériumba a hajózási ügyek igazgató-főmérnökének. 525. Várnay Adám. 1852-ben Szegeden volt állami mérnök, s a Maros torkolatának szabályozásával foglalkozott. 526. Vass Imre. 1790-ben született Rozsnyón. Oklevele az Ins- titutűmből való, 1818. február 16-án kelt. 1829-ben elkészítette az aggteleki Baradla-barlang szép térképét. 1846. július 1-én Keczkes mint »Pesten lakó ismeretes mérnököt« ajánlotta Széchenyinek a Tisza-szabályozáshoz a szegedi osztályon a 92. sz. átvágás mérnökéül. 527. Vásárhelyi Pál. 1795. március 25-én született Szepesolaszi- ban. Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd Epei jósén hallgatott bölcseletet. 1814-ben mérnökgyakornok volt Miskolcon Losonczy József mellett, azután az Institutum Geometricumba iratkozott be. Mérnöki oklevelét 1816. november 30-án kapta meg. A mérnöki tanulmányokban Schmidt György volt a professzora. 1817—18-ban Zemplén és Veszprém megyékben volt úrbéri és efdő- mérnök. Vay Miklós kir. biztos már 1817. szeptember 7-én kérte a Körösökhöz,» de sikertelenül. 1819. március 11-én kinevezte a Helytartótanács a Tisza és Körösök felméréséhez, amit akkor a nagyváradi mérnöki hivatal vezetett. Ennek a felmérésnek a vezetője Huszár Mátyás volt, akinek keze alatt a legjobb iskolát, a legalkalmasabb vízimérnöki terepen járta végig itt a fiatal Vásárhelyi. Huszár éppen 1820-ban szinteztette a Körös-vidéket. Itt valóban olyan kiváló gyakorlatot szerezhetett a vízi felmérésekben és vízi munkálatokban, aminőt akkor sehol és senki más mellett. Huszár 119
