Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
IV. Az Institutum Geometricum tanárai
e mathesi adplicata“ 1808.) Van egy geometriai tárgyú műve, („Toxotomia seu scientia quemvis datum arcúm circularem, angulumve rectlineum, non secus ac peripheriam in quotquot aequas partes geometrice secandi” 1820.) Ezeken kívül van még egy-egy algebrai és matematikai „Tentamen”-je is. Mindenképpen elhanyagolt tudomány volt az építészet az lnstitutumban, úgyhogy az 1840-es években az ellene bekövetkezett sok támadás is főleg azért érte, mert az építészetre semmi súlyt sem helyeztek. f) Matematika Eleinte nem volt kötelező tárgya az Institutum hallgatóinak, csak később kezdték szorgalmazni hallgatását, mint arról már megemlékeztünk. Az Institutum életének utolsó évtizedében azonban már szigorlati tárgy. Fekete László fentebb közölt 1843-i keletű oklevelében még nem szerepel a vizsgatárgyak sorában, de Menczer Rudolf 1850-i oklevelében már benne van, hogy a felsőbb mennyiségtanból is kiállotta a szigorú próbát. Az Institutum hallgatóinak sohasem volt külön matézis- professzoruk, hanem e tárgy is a bölcsészek tanrendjében szerepelt. Mikor az Egyetemet 1777-ben áthozták Budára, Mitter- pacher József volt a matézis tanára, s ugyancsak ő adta elő a matematikát akkor is, amikor az Institutumot felállították. Ebben az időben már kettéosztották a matézis tanszékét, s az Institutum hallgatóit a felsőbb matézis hallgatására buzdították. 1788-ban a kiváló hírű tudóst, Pasquich Jánost nevezték ki a felsőbb matézis professzorának, s 1797-ig, amikor lemondott a tanszékről, tőle hallgathatta a tárgyat az a mérnökjelölt, aki akarta. A megüresedett tanszékre ekkor Schmidt is pályázott, de Bruna Ferenccel töltötték be, 1798-ban. Mikor Bruna 1817. nov. 30-án meghalt, akkor Schmidt már a gyakorlati mértan tanára volt, s ő helyettesítette a felsőbb matézis tanszékét is, míg 1820-ban azután kinevezték arra Wolfstein Józsefet, aki azonban 1832-ben átment az elemi matézis tanszékére. 1832- től 1835-ig üresen állt a felsőbb matézis tanszéke; ekkor nevezték ki Petzval Józsefet, a világhírűvé vált tudóst, aki azonban a következő évben már Bécs egyetemére távozott. Az Institutum hallgatói közül tehát egyesek hallgathatták a nagy Petzval Józsefet is. 1836-tól 1839-ig megint üresen állott a tanszék, s az 86
