Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
IV. Az Institutum Geometricum tanárai
Ezt a tanszéket még az 1777-es Ratio Educationis 178. §-a alapján állították fel. Tehát megelőzte az Institutum szervezését, s később sem csak a mérnök jelöltek hallgatták, hanem teológusok is, bölcsészek is. Többször említik, hogy ezt elsősorban a leendő papoknak kell hallgatni. A mérnöki szigorlatoknak azonban mindvégig tárgya maradt a mezőgazdaságtan, amit, mint az 1848-i szigorlatok jegyzőkönyvéből látjuk (48.), többnyire az utolsó szigorlat-részlegben tettek el a hallgatók. Mint tanulmányaik keretébe valóban nem illő anyag, kétségtelenül terhűkre volt ez a tárgy. A Ratio értelmében felállított tanszékre még ez évben kinevezték mitterburgi Mitterpacher Lajos volt jezsuitát, aki igen sokoldalú és tekintélyes tudományé férfiú volt. A mezőgazdaságtanon kívül, amelyet már 1762-ben is előadott a bécsi There- sianumban, elsősorban természetrajzot, de ezenkívül időnkint matematikai földrajzot is tanított. Az egyetemi tanszéken 1785- től kezdve elő kellett adnia a technológiát is, majd egy ideig szünetelt a mezőgazdaságtan előadása. De az 1806-os Ratio ismét bevezette a mezőgazdaságtant. Bár Mitterpacher sohasem volt gyakorlati gazda, de a baranyai nagy uradalmú Bellyén született (1734. aug. 25.), ahol ifjúkorában talán gazdasági megfigyelésekre tehetett szert, mert nagy irodalmi munkásságában egészen gyakorlatias mezőgazdasági problémákkal foglalkozott, mint a festő növények, len, kender, szederfa, selyemhernyó, gyapot, szőlő termelésével. Talán a legtermékenyebb tankönyvírónak is mondhatjuk az Institutum professzorai közül, aki több értékes művel látta el tudományát. Bár az Institutum alapító levele előírta, hogy a professzorok csak hasznos tárgyakat adjanak elő; Mitterpacher Lajos ezzel lényegében ellentétbe került, mert előadási anyagának skálája olyan széles volt, mint korában egyetlen más profesz- szoré sem. 71 éves korában segédtanárt kapott maga mellé, aki tovább a mezőgazdaságtant előadta. 80 éves korában húnyt el 1814. máj. 24-én. A mérnököknek fölösleges, de értékes ismereteket tanított. Az Egyetemen szervezett II. mezőgazdasági segédtanári tanszékre 1806-ban Fahrici Lajos került, akit 1809. márc. 28-án avattak bölcsészeti doktorrá, de 1810. aug. 3-án már meg is halt. 1815. nov. 4-én Faliczky Mihály lett a mezőgazdasági tanszék tanára, aki azt 1841. júl. 23-án bekövetkezett haláláig töltötte be. Semminemű munkásságát nem ismerjük. Tovább azután d) Mezőgazdaságtan (Oeeonomia ruralis) 84
