Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

IV. Az Institutum Geometricum tanárai

irányt vett volna. Hogy mi lett Nemetz későbbi sorsa, nem tudjuk.

Hováth Jánosnak a fizikai és mechanikai tanszéken Domin József lett az utóda 1791-ben. Hogy ő előadott-e mechanikát a mérnökhallgatóknak is, nem tudjuk, mert közben Nemetz 1795-től 1805-ig idehaza volt.

Továbbra is bizonytalan e tárgy előadója az Institutumban, mert Nemetznek 1805-ben Bécsbe történt végleges távozása után csak 1807-ben lett a fizikai tanszéknek újabb segédtanára, Gröber János, majd 1814-ben Kis György; végre 1833-ban Gröber Lőrincet nevezték ki rendes tanárnak, de ő csak egy évet töltött azon. Csak valószínűnek kell tartanunk, hogy ezek a fizika mellett a mechanikát is előadták. 1839-ben azután Jedlik Ányost nevezték ki a fizikai tanszékre, s ő az Institutum további fennállásának idején mindvégig előadta a mechanikát is. Több oklevelet is ismerünk, amelyet ő mint a mechanika tanára írt alá.

Kétségtelen, hogy Petzval Józsefen kívül Jedlik Ányos volt az Institutumnak legnagyobb hírnevet szerzett tanára. Nem térhetünk ki arra részletesen, hogy a villamos dinamó elvének és megszerkesztőjének őt kell tekintenünk, csupán legfontosabb fizikai és mechanikai találmányaiból iktassunk ide néhányat. „Villanydelejes forgonya”, amelyet 1828-ban szerkesztett meg, lényegében az első dinamó. „Egysarkú villanyindítója” az egy- sarkú generátorok ősének tekinthető.

Kisebb találmányainak sora igen nagy: papírfalas elemcellák és egybeépített telepek, egy folyadéké telepek platiná- zott szénnel, egyenletes áramú agyagcellás felható telep, gázelemek és hőelektromos telepek, forgópillás fénymérő, elektromágneses ívfényszabályozó, összetett forgó voltaméter, órával szabályozott motoros áramíró, akkumulátor, akkumulátortelepek kapcsolása, egy rendkívül finom osztókészülék, szénsavas víz előállításának módszere és más találmányok szerepelnek ennek az egyik legnagyobb fizikusnak eredményei között (30/b. és 32/a.).

Hogy azonban a mechanika eléggé alantas szerepet játszott akkor a mérnöki oktatásban, arra rávilágít az is, hogy Horváth Jánoson kívül egyik fizikatanár sem írt a fentiek közül mechanikai tankönyvet hallgatóinak.