Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

III. Az Institutum Geometricum szervezete

Persze ezt a rendelkezést, ha mégoly szigorú és többször megismételt volt is, abban az időben, amikor annyi rokoni szál fonódott össze egy-egy megyei állás körül, nagyon-nagyon nehéz volt végre is hajtani.

Kétségtelen az is, hogy a vármegyék elsősorban a nemesi származású mérnököket alkalmazták legszívesebben, de azért semmi jele sincsen annak, hogy polgári családokból való mérnökök alkalmazáshoz ne jutottak volna, amikor annyira szükség volt a mérnökökre, hogy még oklevél nélkülieket is munkába állítottak. 1792. ápr. 4-én az öreg Rausch professzor jelentette az Egyetemi Tanácsnak, hogy a hallgatók száma azért mutat csökkenést, mert a megyékben olyanok is mérnöki tisztségbe jutnak, akiket az egyetemi tanszéken nem vizsgáztattak meg, mások meg az ösztöndíjak összegének alacsony volta miatt arról lemondani kénytelenek (38. — 144. — 1792.). Erre a Helytartótanács máj. 14-én értesítette az Egyetemi Tanácsot, hogy a megyéket ismételten szigorúan felhívta, csak okleveles mérnököket alkalmazzanak (uo. 183. — 1792.).

A Helytartótanácsot is igen komolyan foglalkoztatta az Institutum hallgatói számának az 1780-as évek legvégén mutatkozó hanyatlása. 1792. jún. 21-én leírt az Egyetemi Tanácshoz, közölvén vele, hogy újból megintette a megyéket nem okleveles mérnökök alkalmazása miatt, ugyanígy az Építési Igazgatóságot is. Közölte azt is, hogy az ösztöndíjakat olyanoknak kell adományozni, akik a vizek szabályozásához annyira szükséges felsőbb matézisban is jártasak. E tudomány profesz- szora is olyan anyagot adjon elő, amelyből gyakorlati eredmények származnak, s azt úgy ossza be, hogy a hallgatók a mérési gyakorlatokban is, a rajzolásban' is kellő jártasságra tegyenek szert (38. — 212. — 1792.).

Akik azonban megszerezték mérnöki oklevelüket, azokat gyorsan alkalmazták is. Annyira szükség volt képzett mérnökökre a XVIII. század végén, hogy 1798. dec. 9-én a Helytartó- tanács kérte az Egyetemi Tanácstól a már oklevelet szerzett mérnökök névsorát a megyékkel való közlés céljából, hogy olyanokat vehessenek fel megyei mérnököknek, akik ebben a névsorban szerepelnek (38. — 370. — 1798.).

Különösen azokat fogadta nagy várakozás, akik legelsőkként szereztek oklevelet. Az első szigorlat, mint láttuk, csak 1785. jún. 25-én volt, az első oklevelet pedig csak 1785. dec. 19-én adták ki. de a Helytartótanács már jó előre, 1785. jún. 6-án kérte a vizsgázott mérnökök névsorát, még pedig nem abc