Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
III. Az Institutum Geometricum szervezete
nak két könyvei” második részében ugyan már 1784-ben megírta a ,,Földmérés”-t is, de erről később szólunk. A századfordulón ismét történtek lépések arra, hogy a szigorlati előírásokon könnyítsenek. Ezúttal maga Schmidt professzor kérte a Helytartótanácsot, hogy a nem okleveles gyakorló mérnökök és az Instilutum nem rendes, csak önkéntes hallgatóinak szigorlatain könnyítéseket engedélyezzenek. Valószínű, hogy a szigorlatokon szerzett tapasztalatai kényszerítették erre magát a szigorlatoztató professzort, bár e könnyítéseket a mérnöki létszám emelése céljával indokolta (38. — 144. — 1802.). Hogy kik lehettek azok az önkéntes hallgatók, nem tudjuk bizonyosan, de vagy a szigorlatra utasított gyakorló mérnökök, vagy pedig olyan bölcsészek, akik önként hallgatták a földméréstant is, mint pl. a fentebb említett, nyilvános próbatételt álló bölcsészek. A bölcsészeti kar azonban igen komoly kikötéseket tett Schmidt javaslatával szemben (uo. 156. — 1802.). A Helytartótanács sem kívánta az előírásokat módosítani (uo. 252. — 1802.). A mérnöki szigorlatok hosszú ideig díjtalanok voltak. 1810- ben azonban Schmidt György, a gyakorlati mértan, Tomcsányi Ádám, a fizika és mechanika, Bruna Ferenc, a felsőbb matézis, Mitterpacher Lajos, a természetrajz és mezőgazdaságtan profesz- szorai, valamint, Schedius Lajos dékán azt kérték, hogy a mérnöki szigorlatok díját engedélyezzék, mert ezt II. József annak idején csak azért engedte el a hallgatóknak, hogy ezzel is növelje a mérnöki pályára készülők számát (38. — 42. — 1810.). A Helytartótanács azonban ezt nem látta helyénvalónak, hanem inkább megtérítette a tanároknak a vizsgadíjat (uo. 255. — 1810.). Ezt a rendelkezést a Helytartótanács 1810. jan. 21-én adta ki, de úgy látszik, hogy nem sokáig vállalta a terhet, mert már máj. 8-án úgy intézkedett, hogy 30 írt legyen a szigorlati díj, akár csak az előírt négy tárgyból, akár a matézisből is szigorlatoznak a hallgatók (41. — p. 437.). Ügy látszik, hogy a szigorlati dijakból az Institutum Geometricum szolgája is részesült, ami tekintve, hogy ott műszereket is használtak, méltányosnak is mondható. 1849. márc. 24-én ugyanis Januschka Ferenc szolga azt kérte, hogy a szigorlati díjak elvesztése miatt kárpótolja az Egyetem Tanácsa, illetve a Helytartótanács. A végszigorlatokat a későbbi időkben nem is kellett egyszerre kiállani, hanem több részletre lehetett osztani. Az 1848. febr. 3-i szigorlatok jegyzőkönyve szerint (48.) a gyakorlati mértan, vízműtan, erőműtan, útépítés, felső matézis és me61
