Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
III. Az Institutum Geometricum szervezete
megfelelő Mérnöki főtanodéra a tervet kidolgozta, és általam a szükséges épülethez a kellő rajzokat is kidolgozta/’ A továbbiakban elmondja Petzelt, hogy a terv az egyetemi könyvtár udvara hátulsó részén és a könyvtár szolgalakása helyén „egy kellő tantérekkel és lakásokkal ellátott csinos két- emeletű épületet” javasolt. Ide azonban az új egyetemi könyvtárat tervezték. Miután az új füvészkertnek megvették a Festetics- féle telket, ott elég hely mutatkozott egy mérnöki intézet számára is, s ez nagyon megfelelő hely volna, mert „az ezen telken létező bő források (!) alkalmat nyújtanának a szabadban is és pedig nagyobb léptékben, tehát annál célszerűbben plastikai gyakorlásokkal (!) foglalatoskodni”. Itt a vízépítésben fontos fűzfa és nyárfa tenyésztése is megtanulható volna. Közel van a Rákos szintezési gyakorlatokra, a Duna soroksári ága vízmérésekre. (Ez a telek a mostani füvészkert és külső klinikatelep helyén volt.) Petzelt kifejezi ama meggyőződését, hogy mérnökképzésünk elmaradottsága abból származik, hogy nem helyeznek súlyt a felszerelésre és nem adják meg a munka lehetőségeit. Pedig a cél az kell, hogy legyen, hogy a magyar mérnökképzés felvegye a versenyt „a bécsi műegyetem szerkesztési osztályával, a berlini építészeti főtanodával, a brüsszeli polgári Mérnöki Akadémiával, a párisi híd- és útépítészeti alkalmaztatási oskolával” (38. — 113. — 1848.). Minderre azután sor sem kerülhetett, hiszen Petzelt beadványa 1848. febr. 7-én kelt. Amíg a föld- és vízmérésben az 1840-es években főleg Pet- zell buzgólkodása folytán immár hiánytalan volt a gyakorlati kiképzés, a mérnöki tudományok egyéb területein alig vannak erre vonatkozó nyomaink. Csupán még 1785-ből mutatkozik egy ilyen törekvés. Ekkor arról volt szó, hogy Rausch professzor javaslatai szerint az Egyetemi Tanács tegye kötelezővé a hallgatóknak Horváth János professzor mechanikai kompendiumait, amelyekkel Nemetz József adjunktus magyarázza meg a hallgatóknak a Pesten és Budán levő gépeket (38. — 392. — 1785.). Ügy látszik azonban, hogy ennek is nehézségei voltak. Nemetz József ugyanis, aki akkor a fizikai tanszék segédtanára volt, arra kérte egy beadványában a Helytartótanácsot, hogy mielőtt a Pesten és Budán található gépeket megmagyarázná a hallgatóknak, azokat elő kell készítenie szerkezetüknek megértésére. Ehhez azonban papiros, rajzfelszerelés stb. szükséges, s kéri, hogy az intézetet ezekkel szereljék fel. Több nyomát nem találni a fizikában, mechanikában, építészetben való gyakorlati kiképzésnek.
