Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

III. Az Institutum Geometricum szervezete

gyakorlatra menni hallgatóival, ezt előre jelentse be (uo. 107. —• 1844.). Petzelt az Institutum hallgatóival 1842-ben a budai hegy­ségben háromszögeit, Kőbányán egy erdőt vettek fel tükrös mű­szerrel, s annak területét számították ki, szinteztek a Kálvária- hegytől a kőbányai kápolnáig és a Városligetben (9. — 70. sz. 282. lap). 1843-ban szintezték a Gellérthegyet, s meghatározták ma­gasságát, ugyanígy a Kissvábhegyet, Sashegyet (uo.). Ugyan­ekkor Petzelt a nyári felmérési gyakorlatokon való műszerszál­lítás költségeinek engedélyezését kérvén, fel is sorolja, hogy mi­kor, hol és mit fognak mérni (38. — 186. — 1843.). Eszerint a Svábhegyen rétegvonalakat fognak mérni és rajzolni ápr. 21—28, majd máj. 4—17., 26., jún. 1., 8., 15., 16., 22. és 30-án a városligeti tavon dolgoznak, a Rákos folyón és a soroksári Dunán hosszmetszetet vesznek fel, s a környék több más pontján is fel­vételeznek. Ugyancsak 1843-ban már felmerült az a terv is, hogy a Rá­kospataknál vízépítési gyakorlóteret, Budán pedig a hegyekben felmérési gyakorlóterepet kell berendezni (9. — 78. sz. 312. lap). Hiába volt azonban már a szervező rendeletben is királyi szó a terepgyakorlatok szabad folytatásáról, úgy látszik, hogy ezek mégis sok kellemetlenséggel és akadállyal jártak. 1844-ben Petzelt előre kérte, hogy eszközöljenek ki számára engedélyt a felvételi gyakorlatoknak a pesti síkságon és a budai Sas-, Gel- lért- és Svábhegyen való megtartására. Buda elöljárósága azt fe­lelte, előre jelentse be, hol és mikor kíván gyakorlatokat tartani, hogy mód legyen a magánbirtokosok kellemetlenkedéseit elhá­rítani (38. — 47. — 1844. és 88. — 1844.). Ügy látszik, Petzelt egészen nagyszabósií gyakorlatokat is levezetett hallgatóival. A Sashegy és Svábhegy így készült gyö­nyörű szintvonalas térképei fenn is maradtak ezek eredménye­ként, de ezekről majd később. A legérdekesebb és talán legna- gyobbszabású is az 1847-ben Szécsényben tartott vízmérési gya­korlat. Ez jún. 18-án kezdődött és 25 napon át tartott. A Helytar­tótanács felelősségre vonta emiatt a professzort, mert nem jelen­tette előre, hogy már júniusban gyakorlatra megy hallgatóival. Petzelt igazolásában igen érdekesen világítja meg az egész gya­korlati kiképzés problémáját (38. — 324. — 1847.). 1. Először rámutat arra, hogy milyen fontos a mérnöknek az elméleti tudás mellett a gyakorlat is. 2. Már a Ratio Educationis 11. §-a is ezt mondja: „Practicae Geometriáé Professor sumptu in eam 52

Next

/
Thumbnails
Contents