Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

III. Az Institutum Geometricum szervezete

ban viszont túlhaladta a mérnöki hivatás tartalma az Institutum képességeit.

Hogy miért nem volt fejlődésképes, annak több oka van, de az alapok kétségtelenül az, hogy a bölcsészeti kar nem volt számára fejlesztő talaj. Bár közös részlettudományaik vannak, de a még azonos tudományaiknak is más és más a célkitűzése, még a mai viszonyok között is, hát még akkor, amikor a bölcsészeti karnak nem is volt hivatása a bármilyen irányú szakképzés, csak általános műveltség nyújtása egy zárt tanterv keretében.

Az Institutum átszervezésére vonatkozó tervezetek közül legértékesebb az, amelyet Petzelt a saját neve alatt készített és nyújtott be. Ez az Orsz. Levéltár azon térképei között fekszik, amelyeket az egyetemi épületek egyik részének, többek között magának az Institutumnak is átépítésére vonakozólag készítettek (55.). A 24 oldalra terjedő beadványt 1846. aug. 10-es keltezéssel az egyetemi rektorhoz intézte, s kifejti benne az Institutum átalakításáról és gyökeres átszervezéséről való nézetét. Lényege a következő:

A műszaki ismeretek tantárgyait a következőkben sorolja fel. Elérni ismeretek: aritmetika, algebra, elemi geometria, fizika, ásványtan. Alapismeretek: felsőbb matézis, sík- és gömbtrigonometria, poligonometria, statika, dinamika, hidrosztatika, hidraulika, ábrázoló geometria. Szaktárgyak pedig a következők legyenek: geodézia, hidrotechnika, út-, híd- és vasútépítés, polgári építészet, építési anyagismeret, építési gazdaságtan, építési technológia, géptan, gepszerkesztés, helyzetrajz, építési, vízépítési és géprajz. Melléktárgyaknak szánta a következőket: gazdaságtan, technológia és adminisztráció.

Kifejti Petzelt a tantárgyak egymáshoz való vonatkozásait, valamint a gyakorlati kiképzés módját is. Négy professzort kíván, egyet a geodézia, hidraulika, hidrotechnika, út- és hídépítés tanszékére. Második tanszék legyen a sztatika, dinamika, hidrosztatika és géptan kategóriája. Harmadik a felsőbb matézisé és építészeté. Negyedik az anyagismeret, építési ökonómia, építési technika tudományáé.

Szükségesnek tartja Petzelt három tanársegédi állás szervezését is a rajzoktatás és a gyakorlatok vezetésére.

A tanfolyam idejét három évben kívánja megállapítani. Még órabeosztást is ad egészen részletesen. Az I. évesek tárgyai lennének a geodézia, trigonometria, felsőbb matézis, ábrázoló geometria, fekvésrajz, építési rajz, mechanika, építési anyagismeret és építési technika. A II. éveseknek elő kellene adni a következő

48