Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

III. Az Institutum Geometricum szervezete

Különböző módszerekkel mérnek magasságot. Az előző évben teodolittal állapítottak meg a budai hegységben egy háromszögelési hálózatot, Kőbányán pedig asztallal. A Rákoson catheto- meterrel mértek fel területeket. Azon évben pedig a hegyek magassági mérését és vízszintes rétegekre való osztását végzik, a Dunán meg vízsebességet mérnek.

Mondják a hallgatók, hogy alaposan tanulják a hidraulikát is, a hidrotechnikában zsilipgátak, csatornák, vízvezetékek építését, mocsárlecsapolást sajátítanak el, legalább annyira, mint Márton József Becsben. (Ez az utóbbi arra mutatna, hogy nem az Institutumban végzett, hanem a Bécsben tanult Márton Józseftől származott volna a kritika.)

Beismerik a hallgatók, hogy az évenkint váltakozó geometria-hidraulika nehézségeket okoz ugyan, de főleg amiatt, mert az alsóbb iskolákban nem kapnak elégséges matematikai tudást. Ami az út- és hídépítést illeti, Petzelt professzor újabban ezeket is előadja. Legújabban meg rajziskolát szervezett, az I. éveseknek heti 3, a II. éveseknél heti 2 óra rajzoktatással. Ezzel szemben a mezőgazdaságtant újabban egy évre vonták össze. A technológia tananyaga 12 ív, az erőművészeté meg 22 ív. Viszont elismerik maguk a hallgatók is, hogy kevés az építészet tananyaga. Tankönyvek ugyan hiányoznak, de ezt a jegyzetek sokszorosításával pótolják.

Rendkívül érdekes és értékes ez a vita az Institutum szervezetéről és tananyagáról, mert két oldalról világítja meg a helyzetet. Végeredményben azonban maguk a hallgatók is kénytelenek elismerni több hiányosságot a kiképzésben.

Végül aztán alighanem maga a vezető professzor, Petzelt is hozzászólt a problémához, névtelenül ugyan, s bár éppen egyik és talán egyedüli olyan tanára az intézménynek, aki javaslataival már előbb is modernizálni törekedett azt, mégis kénytelen védelmére kelni, jóllehet sok hiányosság elismerése elől viszont nem térhet ki (7. — 1843. — 69., 70., 78. sz.).

Mindenekelőtt rámutat arra, hogy az intézményt gazdasági (!), földmérő, és vízmérő iskolának nevezik, mert mérnököket és gazdatiszteket képez ki. (Ebben a megállapításban különösen ki kell emelnünk, hogy nem nevezi az intézményt mérnöki iskolának, hanem gazdasági, földmérő és vízmérőket képző szervezetnek, s hogy sehol másutt nem találjuk ilyen világosan kiemelve, hogy ott gazdatiszt-képzés is folyik.) Ebben a válaszban van lerögzítve utoljára az Institutum tanulmányi rendje is. Ezek szerint a kétéves tanfolyam hallgatói együtt hallgatnak egyik év44