Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

III. Az Institutum Geometricum szervezete

jobban kiképezve, nyilvános és kincstári mérnöki tisztségben annál hasznosabban alkalmaztassanak.

Az itt csak rövid kivonatban ismertetett Utasításban a következő lényeges rendelkezések vannak: 1. Matematikai ismeretekkel rendelkezőket vettek fel, tehát valóban továbbképző tanfolyam volt. 2. Kötelező tárgyak csak a földmérési és vízépítési tudományok voltak, s csak kevés mechanika, s a mezőgazdaságtant nem is sorolják még a kötelező tárgyak sorába, de a vizsgálaton ott van a mezőgazdaságtan tanára is. 3. Erősen hangsúlyozzák a rajzot és a gyakorlati kiképzést. 4. A tanfolyam hároméves.

A tanfolyam 1782. nov. 15-én nyílt meg, de erről á kari „Dia- riumban.” nem is emlékeznek meg.

1782-től 1806-ig valóban hároméves továbbképző szaktanfolyam maradt, de 1806-ban a II. Ratio Educationis két évi időtartamra szállította le. Ettől kezdődik hanyatlása, illetve az akkor leggyorsabb ütemben előretörő műszaki tudományoktól való lassú lemaradása. Ha az abszolút visszafejlődésnek a tanfolyam idejének megrövidítésén kívül nem is lehetnek tárgyi mozzanatai, de a viszonylagos visszafejlődést már maga az a tény is igazolja, hogy szigorlati tárgyai 1785-től 1850-ig nem változtak, sőt a legnagyobb visszaesést az jelentette, hogy a gyakorlati szigorlat helyett később 2 évi gyakorlati praxist is elfogadtak. 1785-től 1812-ig minden hallgató anyakönyvébe bejegyezték, hogy „e praxi et arte delineandi adprobatus”; 1812-től már csak szórványosan, 1827-ben utoljára fordul elő ez a bejegyzés, 1831-ben pedig már az anyakönyvből is végleg kihagyják a gyakorlat és a rajzban való jártasság bizonyítását (30. — 56.).

Ügy látszik, hogy a szervezet működése elég kedvezően indult meg. Ürményi József mint az Egyetemhez kiküldött kir. biztos, 1783-ban azt jelentette, hogy a „stúdium geometricum” kitűnően működött (31. — 146.).

A szervező rendeletnek és a hozzája adott Utasításnak azonban az a pontja, hogy a tanfolyam hallgatói a gyakorlati geometria professzorának felügyelete alá tartoznak, talán valami félremagyarázáshoz vezetett, úgyhogy az Egyetemi Tanácsnak meg kellett állapítania, hogy bár a geometria hallgatói a róluk való gondoskodást illetőleg a gyakorlati geometria tanárára vannak bízva, de ezzel nincsenek kivéve a dékán és a Tanács joghatósága alól (38. — 8. — 1783.).

Többször kellett rendelkezni arról is, hogy a felvételi feltételeket szigorúan tartsák be. 1788. márc. 27-én felsőbb rendelet ismételte meg, hogy a geometriai tanulmányokra csak az me36