Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

III. Az Institutum Geometricum szervezete

megfelelő tudású ifjú vagy saját költségén, vagy pártfogók támogatásával végezheti el a tanfolyamot. ■

9 §. A tanfolyamra felvett ifjak az Egyetem alkalmazott felső matézis tanárának vezetése alá kerülnek, aki rájuk erkölcsileg is, tanulmányi szempontból is felügyel, bar a mechanika és mezőgazdaságtan tanárainak előadásait is hallgatni tartoznak.

10. §. A tanfolyam tantárgyai: 1. Távolságmérés (longimet- ria), a hegyek szintezése, magasságmérés (altimetria). 2. Gazdasági mérések, stereometria, pithometria. 3. Gazdasági területek alakjának átváltoztatása. 4. Katonai méréstan a terep leírásával. 5. Hidrotechnika, kutak, malmok, hidak építésének, mocsarak kiszárításának, töltések emelésének előadásával. 6. Hidrodina- miki és a folyók szintezése. 7. A mechanika elemei. 8. Rajzoktatás, hogy ügyes térképírókká váljanak.

11. §. A nyilvános mérnökké való kiképzés számára a következő szabályzatok tartandók be.

12. §. Hogy az alkalmazott matézisnek mind elméletében, mind gyakorlatában teljes kiképzést kapjanak, a tanfolyam hároméves lesz. Ez alatt a rendkívüli tárgyakat is tanulni kell az előírt leckerend szerint. A tananyagot úgy kell elosztani a három évben, hogy bármely évben újabb hallgatókat lehessen felvenni anélkül, hogy a régiek tanulmányait megzavarnák, s az újak az előadást hallgathassák.

13. §. A tanfolyamot a budai Egyetemen kell felállítani, ahol van professzora az alkalmazott felső matézisnek is, a melléktárgyaknak is. A hely természeti viszonyai is igen megfelelők itt a gyakorlati kiképzés céljára, mert vannak itt síkságok, hegyfek, völgyek, rétek, erdők, folyók, tavak, szántók. A nyári gyakorlatokon a szomszédos megyékben alkalom van kutak készítésére, vizek lecsapolására, mocsarak kiszárítására, utak javítására, hegyek szintezésére, erdei utak, kertek berendezésére, malmok, házak építésére.

14. §. Az elméletileg és gyakorlatilag is kiképzett ifjak mérnöki alkalmazásuk előtt a rendszeres félévi vizsgálatok mellett három év után szigorlatot tesznek, amelyen jelen vannak az Egyetemi Tanács elnöke, a bölcsészeti kar igazgatója, az alkalmazott felső mennyiségtan, mechanika, mezőgazdaságtan tanára, kamarai felesküdtek és megyei mérnökök. Előbb az előírt tudományok minden részéből tesznek vizsgálatot, majd a más szakokon előírt disputatio (értekezés) helyett felesküdt mérnökök jelenlétében a szabadban gyakorlati felmérést végeznek és térké-