Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
II. Az Intsitutum Geometricum szervezése
nokök, helyesebben a földmérők képzését. Ennek jelentőségét nyomatékosan aláhúzza az a tény, hogy a polgári mérnökök képzésére szánt párizsi polytechnicumot csak 1791-ben szervezték meg. Azok a mérnöki oklevelek tehát, amelyeket a budai Insti- tutum Geometricumban 1793 előtt kiadtak, a világ legelső polgári mérnöki oklevelei voltak. Amint már előbb rámutattunk, a mérnökképzés rendszeres megszervezéséhez. minden tudományos előfeltétel megvolt már a nagyszombati egyetemen is, amikor azt 1777-ben Budára áthelyezték. Csak így érthető, hogy az a bölcsészeti kar, amely akkor még kétségtelenül a humanista tudományokat ápolta elsősorban, minden vonakodás nélkül befogadta a mérnökképzést, jóllehet a tudományegyetemek a XVIII. század utolsó negyedében is általában még elzárkóztak a technikai ismeretek elől. Hogy mikor vetődött fel a mérnökképző intézmény megszervezésének gondolata, arra különböző adatok, illetve feltevések vannak. Pauler Tivadar azt írja (21. — 149.), hogy az egyetem kancellárja Niczky grófhoz 1771. április 12-én intézett levelében említi a mérnöki intézet gondolatát. Ha így van, akkor a kezdeményezés nem II. Józseftől, hanem őt megelőzőleg még Mária Terézia korában az egyetemtől indult ki. Ez is arra mutat, hogy az egyetemen akkor már nem volt ismeretlen a mérnökképzés, csak rendszeres megszervezése hiányzott még. Másrészt azért is fontos ez a körülmény, mert akkor már az egyetem matézis- prof esszora volt kerekgedei Makó Pál, a kiváló matematikus, és az egyetemi tanács assessora volt Molnár János, a nagy természettudós, akinek éppen az évben jelent meg Newtonról írott műve. Zelovich szerint (30. — 26.) az egyetem 1780-ban tett javaslatot a mérnöki tanfolyam megszervezése ügyében, s ezt a javaslatot II. József némi észrevételekkel visszaküldőbe. A királynak az egyetemi tanácshoz intézett felhívására vonatkozólag két adat is van, az egyik az 1780. nov. 15-i 4664. sz., a másik az 1781. ápr. 27-i 1501. sz. királyi leirat. Ezekben a király az orvosokéhoz és chirurgusokéhoz hasonló rendelkezést helyez kilátásba, hogy majdan a törvényhatóságok csak okleveles és hites mérnököket alkalmazhatnak. Az egyetem ezekre két előterjesztést is tett. Az első: ,,Projectum Circa introducendum penes Regiam Universitatem Budensem Repelitionem Studii Geomet- rici et aliarum accessoriarum Disciplinarian pro formandis pub- licis juratis Comitatuum atque etiam Dominiorum, quam alio18