Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
XII. Az Institutum Geometricum megszüntetése
A közlekedés terén nemcsak a csatornák építésében működtek közre, hanem már a vasútépítésben is, pl. már Beszédes is, de főleg Reitter Ferenc tűnt ki e téren. Igaz, hogy fennállásának dicsőségét nem hirdetik nagyszerű és monumentális épületek, igaz, hogy ilyenekkel nem az Insti- tutumban nevelt magyar mérnökök ajándékozták meg a nemzetet; Fóliák Mihályt, Yhl Miklóst nem az Institutum nevelte, de Beszédest, Vásárhelyit, Huszárt, Lányit igen. A nemzetnek pedig akkor elsősorban ezekre volt szüksége, hogy az ország mező- gazdaságának termőtalajt szerezzenek vissza a vizek országából, hogy a mocsárországot búzaországgá változtathassák. 24 000 km--re megy az a terület, amelyet a magyar föld- és vízmérők szereztek vissza a magyar földön a víz birodalmából, akiknek javarészét az Institutum nevelte. Ne elégedjünk meg azzal az immár közhellyé vált hasonlattal, hogy a Magyarországon lecsapolt és ármentesített terület Hollandia egész területének kereken 70%-át teszi ki, hanem keressünk egy magyar hasonlatot, s mutassunk rá arra, hogy a magyar földön a víztől visszaszerzett terület a mai országterületnek több mint 25%-át adja ki. Hozzávetőlegesen tehát ma 2—3 millió magyar olyan területen él, amelyet elsősorban az instítutumbeli mérnökök adtak vissza a gazdasági életnek. így értékelve az Institutum mérnöknevelő munkásságát, ismerjük fel annak igen nagy jelentőségét a magyar életben. 160
