Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

I. Az Intstitutum Geometricum előtt

földmérőnk matematikai alaptanulmányait Nagyszombat egyetemén szerezte. Elég ahhoz is, hogy máig is meglévő térképeik alapján a fejlődést az ő műveik és az Institutum Geometricum- ban végzett földmérőké között megfigyelhessük.

A fentiekből csupán két nevet válasszunk ki erre a célra.

Dlholuczky János, úgy látszik, sókamarai mérnök lehetett az 1780 utáni években. Többek között két gyönyörű térképe maradt ránk (Orsz. Levtár. Htt. 27., 28. sz.) Kőrösmező környékéről. Az egyiknek címe „Haubt Plan Deren Zubeförderung deren Königl. Salz Transporten aus Marmaros an die aufwärtige Hun- garische Sale Lag Stätte . . .” Mindkettő 1781-ben kelt. Az egyik mértékaránya 1 :11 700, a másiké 1 : 11 800. A mértékarányokat persze nem arányszámokban, hanem mérővesszőn jelzett ölekben adja meg. Méretük 142 X 185 cm. Nem egyedül készítette, hanem az egyiket Zalár Pál, Feudhoffer József, Jakubicska Ferenc, a másikat Feudhoffer József, Jakubicska Ferenc, Podh- raczky János nevű kamarai mérnöktársaival együtt. Kivitelük nemcsak korukban volt mintaszerű, hanem ma is. A vízfestéssel készült rajz finomsága átlagon felüli, ízléses, barokkos címrajzuk pedig egyenesen meglepő. Nem tudni, hogy a mérnökök közül kinek közreműködésével rajzolta meg, de művészi kéz munkája. Az egyiken II. József arcképe művészi értékű miniatűr, tiszai tutajos tájképe és vadásztrofea rajza pedig az átlagon felüli teljesítmény.

íme egy mérnök, aki még az Institutum megszerzése előtt szerezte tudományát, olyan időben, amikor még külföldön sem volt szervezett polgári mérnökképzés, átlagon felüli térképíró volt.

De nézzük Spaits István térképét, aki nem is volt mérnök, csak nagyszombati matézist tanult, s ezek a matematikai tanulmányok akkor talán még nem is voltak túlságosan elmélyítettek. Fináczy szerint ugyanis a jezsuita főiskolák filozófiai karán az

I. évfolyam 2. félévében napi két órában tanították ugyan a matézist, többnyire Makó Pál tankönyve alapján, s anyaga az algebrától kezdődően a másodfokú egyenletekig terjedt, a geometriából pedig a síkmértan, síktrigonometria, stereometria, a kúpszeletek kerültek tárgyalásra, de a gömbtrigonómetria már nem. A II. évfolyamon fizika volt az anyag, ugyancsak Makó Pál könyve alapján (25. — I. 98—99. lap). Háromszögelésről és gyakorlati felvételről tehát nem volt szó. Ennek ellenére a kapott formális képzés képessé tette őket a gyakorlati kartográfiai tanulmányok megszerzésére. Ezt bizonyítja Spaits Istvánnak,

14