Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

X. Az Institutum Geometricumban oklevelet nyert nagynevű mérnökök - 2. Huszár Mályás

volt nálunk az első csatornatervező mérnök. Csatornatervéből éppen úgy nem lett valóság, ahogy az őt követő Beszédeséből sem, de jellemző, hogy a Duna—Tisza-csatorna tervei között a legutóbbi évtizedekben felvetődött az az irány is, amely tőle származott, a Pest—Szeged közti csatorna.

2. Huszár Mátyás életrajzi adataiból nem sokat ismerünk. Legújabb kutatásaink szerint 1784-ben született Herestye (Nyitra megye, később Herestény) községben. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, s első eminensként itt folytatott két évig filozófiai tanulmányokat is. Utána Kassán hallgatott két évig jogi tudományokat, majd az Institutumba iratkozott be. Itt geometriai szigorlatát 1802. aug. 25-én tette le, de oklevelét csak 1804. aug. 11-én vette ki. 1805-ben az egyetem Szatmár város mérnökének ajánlotta, de úgy látszik, hogy ezt az állást nem fogadta el. Felterjesztették külföldi ösztöndíjra is, de ezt nem kapta meg. Valószínű, hogy első mérnöki állása a nagyváradi kamarai igazgatóságon volt. Huszár vezetésével

1818-ban kezdődtek meg a Körösökön a felmérések. Huszár itt nagy tudományos felkészültséggel fogott hozzá a munkálatokhoz. 1820-ban elkészítette e terület szintezésének tervezetét, s hozzája egy 40 oldalra terjedő kéziratos utasítást is mellékelt a felvételekre vonatkozólag, kibővítve azt egy általa szerkesztett teodolit rajzával is. Huszár azért foglalkozott olyan alaposan a Körösök felmérésének előkészítő munkálataival, mert tisztában volt azzal, hogy az itteni szabályozásokat az egész Tisza- völgy felmérésének és szabályozásának meg kell előznie. Tervezetét „Dissertatio Hydrographica depressae Regionis fluvia- tilis quatuor Crisiorum et Berettyó” címen foglalta össze. A vezetése alatt végrehajtott nagy felmérés eredményeit 1822-ben készítette el, „Hydrographia depressae Regionis fluviatilis Crisiorum . . . Berettyó . . . partis item Tibisco contermine illustrata Inundationis Topographica . . .” címmel; ez a nagy mű 1 :36 000 léptékben készült és 60 lapot tartalmazott. Egy másik gyönyörű kéziratos térképe e munkálatokról ^z 1818—24. évekből „Fluvii Rivi Paludes Stagna et Derelicti Alvei Regionis Crisiorum Dimensi sub Directione dirig. Geometrae Huszár” címet visel.

A Körösön folytatott munkálatai befejezése előtt Huszárt 1822-ben a Duna térképezéséhez küldötték át mint e felvételek * vezetőjét. Helyette Vásárhelyi maradt a Körösökön, míg azután 1826-ban ő is követte Huszárt a Dunára. Huszár a Dunamérést katonai mérnököktől vette át és folytatta 1829-ig, amikor aztán Vásárhelyi vezette tovább. Még Huszár vezetése alatt készült el

138