Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
IX. Az Institutum Geometricum mérnökei a gyakorlati életben
Az 1792—94. éveket elhagyhatjuk, de az 1795-ben oklevelet kapott Kiss András valószínűleg megyei mérnökként igen szép térképet hagyott hatra 1812-ből a simontornyai mocsárvídekről. Az 1797-ben szigorlatozott Hráczky József Liptó megye térképét készítette el a Görög-féle megyei atlaszba. Az 1801-i mérnökök közül Nagy István főleg erdőtérképeket vett fel 1805 táján. Vágner Mihály Sopron megye mérnöke lett. Igen sokat foglalkozott a Rába térképezésével az 1820-as években, s megyéje több térképét is elkészítette, amelyek közül egyik metszetben is megjelent 1844-ben. Az 1802-i mérnökök közül Páka Antal emelkedik ki, mint •térképíró földmérő, aki a Festetics-uradalomban dolgozott a század elején. 1803- ban Losonczy József végzett az Institutumban. Előbb Borsod megye mérnöke lett, de 1815-ben Tessedik Sámuellel elkészítette a Sebes-Körös vidékének metszetben is megjelent szép térképét. Nem tudni, hogy az idősebb avagy a fiatalabb Tessedik Sámuel volt-e munkatársa, de valószínűbb az utóbbi. 1804- ben hagyta el az Institutumol oklevelesként Huszár Mátyás, róla azonban az institutumbeli legnagyobbak sorában kell megemlékeznünk. Ugyanakkor jött ki onnan Eisenhut György is, aki, mint Baranya megye mérnöke a Görög-atlaszba ezt a megyét megrajzolta. Feltűnő azonban, .hogy már 1780-ból hátramaradt u?van- ezen megyéről két szép kéziratos térképe is, ha ugyan ezeket nem apja csinálta. Ha a két név egyazon személyt jelzi és nem egy csatád két nemzedéket, akkor ez jellemző példa arra, hogy az Institutum alapítása előtt már két évtizeddel jelentős kartográfiai műveket hátrahagyó földmérők negyedszázad múlva tesznek mérnöki szigorlatot. Az 1805-cs korosztályúak közül Andritska Sámuel 1822-1 télképet ismerjük kéziratban Kéthely határáról, Fejérvary Ferenc birtoktérképeit a Károlyi-levéltárból, Nagy István erdőtérképeit még oklevele keltének évéből. Az 1806-ban végzett mérnökök közül kiemelkedik Laza János neve, aki kamarai mérnökként főleg a Szamos szabályozásán dolgozott az 1810-es években. 1807-ben végzett Gáty István, róla azonban szintén külön fogunk szólam, mert egyike legnagyobb mérnökeinknek. Schuhajda Mátyásnak, a váci egyházmegyéről 1812-ben kiadott térképét maga Karacs Ferenc metszette. Raisz Károly 130
