Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

VIII. Az Institutum Geometricum hallgatósága

nyelven is beszél, s akit Varasd vármegyéhez kívánna alkalmazni évi 400 frt fizetéssel (uo. 48. — 1788.).

1792-ben a kassai kamarai igazgatóság a Helytartótanácson át kérdezi az Egyetemi Tanácsot, nem volna-e alkalmas mérnökük, akit a leleszi uradalomban lehetne megbízni felmérési munkálatokkal. Rausch professzor 1793. júl. 18-án jelentette, hogy erre a célra Krasza Vencelt ajánlja, aki szerződés szerinti bérért hajlandó volna a munkalatot elvállalni; úgy látszik azonban, nem tudtak vele megállapodni, mert aug. 10-én Unghváry Jánost ajánlotta a professzor (uo. 214. — 1792. és 243. — 1793.).

1805-ben Szatmárnémeti város kérte a Helytartótanácson át, hogy egy mérnököt ajánljanak. Huszár Mátyást ajánlották, de nem tudni, elfoglalta-e Huszár ezt az állást, mert őt rövidesen a Duna-mappációnál találjuk, Szatmárnémeti mérnöke pedig Laza János lett, aki 1806-ban, két évvel Huszár után kapott oklevelet.

Hogy milyen mérnökhiány állott fenn a századforduló táján, arra legjellemzőbb és legérdekesebb eset talán a következő. 1805. nov. 6-án a munkácsi Schönborn-uradalom kérte két mérnök ajánlását, akiknek feladata lenne az uradalom nagy erdőségeinek felmérése, valamint urbariális területeinek szabályozása. Közülük az egyiket azután véglegesen alkalmazná uradalmi mérnöknek (38. — 416. — 1805.). Schmidt professzor 1806. febr. 25-én azt közölte az Egyetemi Tanáccsal, hogy végzett mérnökökben igen nagy a hiány, s bár többekkel közölte az uradalom meghívását, arra senki más nem vállalkozott, csak egy Rots- nik Mihály nevű mérnök, aki akkor éppen a bácskai csatornaépítésnél dolgozott, s akit ő közelebbről nem ismer. Volna ugyan még egy Tessedik nevű ifjú is, aki azonban erre csak a jövő őszszel vállalkozna. Ezt az ifjút igen jelesnek mondják. Hallott azonban az ügyről egy báró Calixto nevű matézistanár is, aki jelentkezett is az Egyetemnél, hogy öt ajánlják az uradalomnak. Schmidt meg is vizsgálta az utóbbit, de úgy találta, hogy a terepműszert valahogyan még ismeri, nagyobb háromszögelési felvételekre azonban nem alkalmas. Ezzel szemben a fiatal Tessedik Sámuel két bizonyítványt is bemutatott, egyet német, másikat latin nyelven, amelyek szerint Bállá Antal Pest megyei mérnök mellett 3 évig volt adjunktus, négy évet gyakorolt a békési Wenckheim-u.radalomban mint mérnök, 3 évet töltött mezőgazdasági gyakorlatban atyja szarvasi mezőgazdasági intézetében, egyet pedig Mayer Frigyes intézetében hallgatott és gyakorolt. Pályázott az állásra egy Pervutz Mihály nevű cseh is, akinek a

127