Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

VII. Az Institutum Geometricum helyiségei és felszerelése

amely áll egy kis gyűjtemény szobából, egy tanársegédi szobából, egy előadószobából, egy rajzszobából, úgyhogy a műszerek egy része már a professzor lakásán van elhelyezve (uo. 348. — 1847.). Végeredményben arra utasították, hogy a hallgatókat ossza két csoportra, délelőtti és délutáni előadásokra.

Annyi történt mégis, hogy még 1847-ben tervbe vették új épület emelését, s annak tervezésével megbízták Wolfstein József tanárt (39. — 336. — 1847.). Valószínűleg azért Wolfsteint és nem Petzeltet, mert 1829-től kezdve az építészetet az előbbi adta elő. Ez az új épület azonban sohasem valósult meg.

Ami az Institutum belső berendezését illeti, a legrégibb állapotokról nincsenek adataink. Ügy látszik, hogy a régi bútorzat az 1830-as években már egészen tönkrement, mert a rektori jegyzőkönyvekben található egy iparos árajánlata 1841. dec. 2-i kelettel (39. — 1839/40.). Ez az árajánlat a következő rajztermi bútorokról szól: 2 db. nagy rajzasztal 13 láb hosszú, 2 láb és 6 hüvelyk széles, 32 hüvelyk magas, 2 fiókkal, 6 lábbal; 30 ülőszék; egy nagy rajztábla 7 láb és 3 hüvelyk hosszú, 5 láb és 6 hüvelyk magas; egy falitábla-vonalzó 7 láb és 3 hüvelyk hosszú, 3 hüvelyk széles; 1 db. háromszög 2 láb hosszú; 2 pár parallel háromszög; egy kis asztal 3 láb hosszú és 2 láb széles. Az egész rajztermi asztalosmunka költsége 84 frt 36 kr-t tesz ki.

1842-ben valóban kiutalt a Helytartótanács a rajzterem berendezésére 121 frt-ot (39. — 151. — 1842.).

Lássuk azonban, miképpen volt műszerekkel felszerelve az Institutum. Amikor Ürményi József, az Egyetem felülvizsgálatára kiküldött kir. biztos 1783-ban jelentését megtette, azt írta, hogy a fizikai és mechanikai múzeum elég jól van felszerelve (31. — p. 144.). 1786. nov. 7-én azt a felsőbb rendeletet kapta az Egyelem, hogy a hidraulikai modellek, amelyeket a geometria practica tanszéke számára kértek, amennyiben azokra valóban szükség van, megrendelhetők a Kamara költségére (43. — p. 426.). Egy 1787. dec. 3-i helytartótanácsi rendelet még azt is hozzáteszi, hogy a műszereket és modelleket akár Magyar- országon, akár Bécsben be lehet szerezni. Mindebből az vehető ki, hogy már Rausch professzorsága idején is volt a tanszéknek valamelyes felszerelése műszerekből. Hogy pedig ebben az időben már nagyobb számú műszerük volt, abból sejthetjük, hogy 1788. jan. 31-i kelettel a Helytartótanács megengedte, hogy a gyakorlati mértan műszergyűjteménye számára kért szekrények beszerzésére való költségeket is kiutalják (38. — 70. — 1788.). A költségek összegéről is van adatunk. 1793-ban Rausch

114