Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

20. A felületi öntözések mezőgazdasági tervezése

Tiszántúlon igen nagy kiterjedésű területek felelnek meg; e területen a felületi öntözésre való berendezkedés gazdaságosabb lehet, mint az esőszerü öntözés.

A nyugtalan domborzatú, laza talajokon szinte ugyanilyen kizárólagossággal az esőszerü öntözési mód alkalmazható. A határeséseknél az alkalmazandó öntözési módra vonatkozóan gazdaságossági vizsgálat alapján lehet a döntést meghozni. Rendkivül lényeges feladatunk, hogy az öntözési módok alkalmazását illetően az egyoldalúságra való törekvést a jövőben feltétlenül felszámoljuk.

A szervezett öntözéslebonyólitás - éppen úgy, mint az esőszerü öntözésnél - csak előre előkészített öntözésüzemelési terv alapján lehetséges.

Az öntözésüzemelési tervet öntözési egységenként (telepenként, vízkivételenként) készítjük, amely a következő fő részekből áll:

a/ Öntözendő terület vázrajza az öntözéshez szükséges adatokkal.

b/ Kimutatás az öntözendő terület vetéstervéről.

c/ Vizhasználati terv. Tartalmazza az öntözendő táblák megnevezését, nagyságát, az öntözendő növényeket, az öntözési idénynormát (mm-ben és m3/kh-ban egyaránt), majd öntözésenként az öntözési normát (ugyancsak mm-ben és m3/kh-ban) és a táblához érkező öntözővíz mennyiségét 1/sec-ban.

Az említett adatokból kiszámítható az egy-egy tábla megöntözésére fordítandó időtartam.

A felületi öntözési módok alkalmazásakor napi 16 óránál hosszabb átlagos üzemidővel nem számolhatunk. Az öntözési időpont dátumszerü meghatározásához célszerű elkészíteni az öntözési grafikont, amelynek függőleges tengelyén a táblánként felhasznált öntözővíz mennyiségét tüntetjük fel 1/sec-ban, vízszintes tengelyén pedig egy-egy tábla megöntözé- sének dátumszerü időpontját. így elkerülhető, hogy azonos időpontra tervezzük be olyan táblák öntözését, amelyeket egyidejűleg nem tudunk ellátni öntözővízzel.

20.1 A felületi öntözés munkaeszközei

Terelőtöltés: A sávos csörgedeztető öntözéshez szükséges terelőtöltések készítésére alkalmas munkaeszköz a ridger. A ridger a talajegyengető szánhoz hasonlóan egyszerű, házilag is elkészíthető munkagép, két, egymáshoz V alakban rögzített, csuszótalpon vasalt pallódeszkából áll.

A ridger lánctalpas traktorral vontatható. Térületteljesitménye 10 órás műszakban, 6-8 méteres sávszélesség mellett, 20-30 kh. A terelőtöltések megépítése előtt minden esetben célszerű a talajt elegyengetni.

A terelőtöltések elkészítése után a ridger által lenyesett területsávon- 98 -