Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
18. Az öntözővíz hőmérsékletének változása esőszerű öntözésnél
teríteni. A szórófej szabad mozgása közben a nyilonlepedőbe összegyűlő viz a mélyponton elhelyezett hőmérővel mérhető. A széna, ill. szalmaterités, továbbá az előöntözés akadályozza meg azt, hogy a felmelegedett talajból sugárzás vagy érintkezés utján a lehullott viz a lepedőben meleget nyerjen. Az ezzel a módszerrel végzett mérések adatait a 11-12. táblázat tartalmazza. Az adatok alapján megállapítható, hogy a csőkutnál - a vizhőmérséklet lényegében állandóan azonos. A csőhálózatban - bizonyos mértékig a cső hosszúságával összefüggésben - némi felmelegedés bekövetkezik, de ebben is nagyobb szerepe lehet a külső hőmérsékletnek, mint a súrlódásnak. A külső hőmérséklettől függő erős felmelegedés következik azonban be a viznél a szórófej elhagyása után a levegőben a talajrajutás pillanatáig. Ez a növekedés azonban 15 °C külső hőmérsékletnél csak + 0,4 °C, ilyen hőmérséklet mellett azonban nem szabad öntözni. A mérési adatok végeredményben azt mutatják, hogy a talajrajutás pillanatáig - esőszerü öntözésnél - olyan felmelegedés bekövetkezik - ha megfelelő a külső hőmérséklet -,mely a növényekre káros nem lehet. 20°C körüli hőmérséklet látszik. Ez irányban azonban vizsgálatainkat tovább kell folytatni. Vizsgáltuk azt is, hogy a talaj hőmérsékletében milyen változást okozott az öntözés. Miután a több éves vizsgálati adatok tendenciájukban hasonló jellegűek, egy vizsgálatot ismertetek. A hőmérséklet 25, 5 °C-os, napon 28,5 °C A talaj hőmérséklete 2 cm-en 37,2 °C 5 cm-en 32,0 °C 10 cm-en 26,8 C.volt közvetlenül az öntözés után; két órával az öntözés után: A talaj hőmérséklete 2 cm-en 34,0 C 5 cm-en 30,1 °C 10 cm-en 29,0 °C A viz hőmérséklete tehát a 0,5 cm-es talajszintben előnyösen csökkentette a talaj hőmérsékletét, 10 cm-nél pedig már felmelegedést okozott, s ezzel a legfelső talajréteg hőmérséklete kiegyenlítettebb lett. Összfoglalva: Az öntözések időpontjának megválasztásánál feltétlenül figyelembe kell venni a külső hőmérsékletet, függetlenül a vizforrástól, mert bár esőszerü öntözésnél a viz hőmérsékletében felmelegedés bekövetkezik, de ez is elsősorban a külső hőmérséklettől függ. (Élő vízfolyás vágj' felszín alatti viz.) 20 C alatti hőmérséklet esetén nem ajánlatos öntözést végezni. Gyakorlati tapasztalataink szerint egyes melegigényes növényeknél (uborka, paprika) még 20-25 C között is bekövetkezhet károsodás a hütőha- tás miatt. Az eddigi vizsgálatok azonban messzebbmenő következtetés levo- 91 -
