Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

13. Az esőszerű és felületi öntözés szervezése és munkaszervezése

z = a tartalék szárnyvezeték száma h = öntözési norma (mm).

A jelenleg alkalmazott esőztető öntözőberendezések munkaerő igényét átlagos üzemeltetési feltételek mellett a 7. táblázat szemlélteti.

7. táblázat

Munka- és munkaerőszükséglet az esőztető berendezéseknél

Megnevezés

Munkaerőszükséglet

Munkaerőszükséglet

gépész

öntöző

m. óra/hold mm

Hordozható berendezések

400 lit/perc teljesitményü

1 .

1

0,3 -0,7

1200 "

1

1

0,23 - 0,3

2000 "

1

1-2

0,12 - 0,20

3600 "

1

2

0,9 -0,12

Félstabil berendezés

100 kh nagyságú

1

1

0,08 - 0,11

500 " "

1

5

0,07 - 0,09

2000 " "

2

20

0,06 - 0,07

Látható ebből, hogy általában egy öntözőmunkás elegendő a berendezések nagy részénél, mert biztositható a folyamatos üzemelés.Ugyanazon táblázatban látható a munkafelhasználás is.

A munkafelhasználás (m.óra/hold-mm), a berendezésnél alkalmazott létszámtól (gépész, öntöző) a berendezés vizszállitásától (Q.l/sec) és az üzemidő kihasználás tényezőtől (k) függ, vagyis

5755 X

M = Q.k.lsóO (m-óra/hold-mm)

A munkafelhasználás tehát az ott lekötött munkaerő alapján adódik, vagyis alapvető szempont, hogy jól határozzuk meg a szükségletet és lehetőleg minél jobban használjuk ki a munkaerőkapacitást.

Az esőszerü öntözésnél is számitjuk az egy berendezéssel öntözött egy napi terület nagyságát, ami azonos módon határozható meg mint felületi öntözésnél, vagyis

q . 3600 . t . k n h . 5755

ahol a betűk jelentése azonos a felületi öntözésnél közöltekkel. Az egész idényben megöntözhető terület (T) pedig a naponta megöntözött (Tn) terület és az öntözési forduló (f) szorzatából adódik,- 63 -