Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

1. Öntözéses gazdálkodás

A jegyzet a szántóföldi és kertészeti növények öntözésével olyan módon foglalkozik, hogy a vizépitő mérnökök mezőgazdasági ismereteit növelje, valamint a műszaki tervezésben szükséges szemlélet kialakitásához nyújtson segítséget. E célkitűzés megvalósulásának mértéke csak néhány év múlva lesz lemérhető. Abban a reményben adom közre e jegyzetet, hogy ezeket,a célkitűzéseket sikerül megvalósítani.

1. ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS

1.1. A bőséges termés és a nagy vízszükséglet összefüggése

A nagy termések legfontosabb feltételei (viz, fény, hő, tápanyag) közül - nemcsak az aszályos és száraz években, hanem még a közepes csapa- déku években is - hazánkban a viz, esetenként pedig a tápanyag van minimumban; vagyis ezek hiánya akadályozza a termés további növelését. (Csapadékos években a termések országosan kiemelkedők, ami a viz termésszabályozó szerepét igazolja.) Szerencsére e két feltétel kielégítésére leginkább van lehetősége a termelőnek. A tápanyagot szerves és műtrágyázással, a hiányzó vizet pedig a csapadék talajba vezetésével, továbbá a talajnedvesség megőrzésével, s kedvező adottságok esetén öntözéssel pótolhatjuk.

A növények testük felépítéséhez óriási vízmennyiséget használnak fel. Vízben oldva veszik fel a talaj tápanyagait, a viz szállítja a tápanyagokat a növények szervezetében, a viz feszíti ki a növényi sejteket s adja meg a növény szilárd alakját. (Ki gondolná pl., hogy a szilárd, zsenge uborka kevesebb szárazanyagot tartalmaz, mint a folyékony tej!) A növény rengeteg vizet párologtat el élete folyamán és ez a párologtatás egyúttal hüti is a növényt, s végül - bár igen csekély mennyiségben - a viz szervesen be is épül a növénybe.

Gazdasági növényeink közül a szemes termények 1 kg szárazanyag előállításához átlagosan 400 1, a burgonya, cukorrépa 600 1 körüli, a herefélék, továbbá a rétek és legelők növényei pedig 800-1200 1 vizet párologtatnak el. Gyakorlatilag tehát 1 db cukorrépa kifejlődéséhez kb. 100 1, 1 fej káposztáéhoz kb. 400 1, 1 tő kukorica felneveléséhez pedig majdnem 2000 1 viz kell.

A felsorolt példák alapján szembetűnő az összefüggés a nagy termés és a nagy vízszükséglet között. De ha a vízszükségletet a termés arányában egy holdra is kivetítjük, azt látjuk, hogy a legtöbb növényünknél a rendelkezésre álló csapadék országos átlagban még közepes csapadéku években is csak közepes termések eléréséhez elegendő, s nagy termésekhez még ilyenkor is 160-320 mm csapadéknak megfelelő nedvesség hiányzik a talajból.- 5 -