Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

13. Az esőszerű és felületi öntözés szervezése és munkaszervezése

Feltétlen altalajöntözés re ott rendezkedünk be,

_ ahol alapvető feladat a talajviz szintjének a szabályozása.

Azokon a területeken, ahol valamennyi öntözési mód alkalmazható, gazdasági elbírálás alapján válasszuk meg a berendezést. A döntés kialakításánál nagyon körültekintően kell eljárni. Általában több mutató alkalmazása megnyugtatóbban biztosítja a legkedvezőbb döntés meghozatalát.

Az egyes berendezések ökonómiai mutatóit két nagy csoportra osztjuk:

1. a létesitéssel kapcsolatos mutatókra- beruházási költség (Ft/kh)- anyag igény (fém, cement stb. (kg/kh)- a termelésből kieső terület (%)

2. Az üzemeléssel kapcsolatos mutatókra.- emberi munkafelhasználás (m. óra/hold-mm)- üzemanyag, ill.energia felhasználás (kg/hold-mm)- öntözési költség (Ft/hold-mm).

A fenti gazdasági mutatók közül a gazdaság viszonyai döntik el, hogy melyik az alapvető. Előfordulhat, hogy a sok mutató közül egy határozza meg a berendezést. Pl. intenzív vetésszerkezet mellett hiába kedvező minden mutató, ha a termelésből kieső terület nagy, mert ez tetemes termelési érték és jövedelemkíeséssel is járhat. Hasonlóan gátolhatja egy berendezés alkalmazását a nagy munkaigény.

Általában azt lehet mondani, hogy a különböző mutatók értékei annál szigorúbban mérlegelendők, minél nagyobb méretű lesz az öntözés és minél nagyobb a kiadagolandó viz mennyisége. Kis méretű öntözésnél viszonylag kevesebb problémát jelent.

Az ökonómiai mérlegelés során általában a felületi és esőszerü öntözésre gondolunk, mert altalaj öntözés hazánkban csak a feltétlen területen folyik. így a továbbiakban a munkaszervezésnél csak az ezekhez tartozó munkaszervezési kérdésekkel foglalkozunk.

13.2. Az öntözési munkák szervezése

A munkaszervezés során az öntözéses termelés jellegzetessége a szigorúbb technológiai előírás. Ebben szerepelnek az öntözés munkái is.

A szigorúbb technológiát indokolja egyrészt a magasabb termelési színvonal, másrészt az, hogy az öntözés nagyobb - gazdaságon kívüli - vízszolgáltató szervezeti egységhez tartozik. Ez a'külső kapcsolat azt jelenti, hogy előírhatják az üzemelés és munkaszervezés rendjét, amit a gazdaságnak figyelembe kell venni. A munkaszervezés sajátosságai öntözési módon- 57 -