Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
12. Szőlő öntözése
Ha ezt a képletet hazai viszonyokra alkalmazzuk kitűnik, hogy 73 %- os valószinüséggel a Duna-Tisza köz hidrotermikus koefficiense: Tokajé: K = 352 3500 10 3520 3500 K= J91 3300 10 3960 3300 Amennyiben a hidrotermikus koefficiens egyenlő 1 -gyei, a csapadék és az elpárolgás még egyensúlyban van, vagyis a szőlőtermesztés öntözés nélkül is sikerrel folytatható. Az 1-nél kisebb koefficiens az öntözés szükségességét jelenti. A tenyészidőben nálunk sok esetben előfordul olyan időszak, amikor a koefficiens értéke 1-nél kisebb, azaz a lehulló csapadék már nem biztosítja a szőlő zavartalan fejlődéséhez szükséges nedvességet. Ezen belül nagy szerepet játszik a talaj víztartó, vizáteresztő képessége a szőlő vizel- látottságát illetően. Azzal is számolni kell, hogy nemcsak az azévi termés sinyli meg, ha a szőlő vízhiányban szenved. Ugyanakkor megfelelő tápanyagellátottság esetén, ha a szőlő maximális vizellátottságát biztosítjuk, rendszeres, igen nagy termés érhető el. A cukorképződésnek is alapfeltétele, az asszusodáshoz is nélkülözhetetlen a viz. A szőlő vízszükségletének zömét, 80-85 %-ot a terméskötéstől a be- érésig igényli. Az öntözővizet tehát ebben az időszakban kell adni. Ebben az időszakban a vízigénye egyenletes, tehát közel állandó talajnedvességet igényel. Az öntözést junius közepén kell elkezdeni és 16-18 naponként megismételni. Egy-egy alkalomra 50-60 mm vizet kell kiadni, átnedvesitve ezzel a talaj felső 40-50 cm-es rétegét. Az öntözést augusztus második felében be kell fejezni. A bőséges vízellátás további vegetativ növekedést eredményez s az ekkor fejlődő hajtások akadályozzák a vesszőbeérés folyamatát. A bogyók érésekor adott viz - mivel a bogyók héja már befejezte növekedését és tágulásra már nem képes - duzzadást eredményez és a bogyók felrepedését okozhatja. Fiatal 1-2 éves telepítésnél, ha a sorok közé nem telepitünk pillangóst, vagy védőnövényként rozsot, a szél a könnyen mozgó homoktalajokon igen tekintélyes szélverési károkat okozhat. A szélverést a homok nedvesen tartásával megakadályozhatjuk. Rövid időközönként adott 4-5 mm-es vizmeny- nyiséggel a talaj felső 6-8 cm-es rétegét nedvesen tartva a felületen képződő mikrokéreg összetartja a homokot. Ez az öntözés csak akkor eredményes, ha jól szervezve gyorsan hajtjuk végre mindaddig, mig a szélviszonyok nem fordulnak kedvezőre. A munkához a szokásosnál 100 %-kal több munkaerőre van szükség.- 55 -
