Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

Bevezetés

BEVEZETÉS

Mezőgazdasági nagyüzemeink - alapvető lehetőségeiken túl - egyre inkább keresik a termések növelésének uj, gyors, hatásos eszközeit. Figyelmük egyre jobban a me'chanizálás, kemizálás és a speciális adottságok kihasználása felé irányul.

A korszerű termeléstechnikai módszerek során igen jelentős az öntözés. Eredményessége minden más eljárást felülmúl és a végrehajtás sorrendjében is a legmagasabb fokon álló művelet, mert bevezetése az összes vízrendezési (ár- és belvízmentesítés) és termeléstechnikai (talajmüvelés, trágyázás, növényápolás stb.) eljárások tökéletes elvégzését - mint előfeltételt - kívánja meg.

A növények fejlődésénél - s igy a növénytermelésnél - érvényesülő külső környezeti tényezők közül a fény, a hő és a levegő általában biztosítva van.A talaj táplálóanyagainak pótlása sem megoldhatatlan a rendelkezésre álló természetes és műtrágyák alkalmazásával. A viz pótlása azonban már gondot okoz, sok esetben elhárithatatlan akadályokba ütközik. Ilyen esetekben a mezőgazdasági termelésnek a természetadta vízmennyiséghez kell igazodnia és csak olyan növények termelhetők, - több kevesebb sikerrel - , amelyek vízigényét a természetes csapadék, illetőleg annak eloszlása biztosítani képes. Ezzel magyarázható az Alföld kiterjedt gabonatermelése.

Hazánkban - főként a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén - van nagy jelentősége az öntözésnek. A hazai éghajlati viszonyok ugyanis az emlitett országrészeken az évek többségében nem biztosítják megfelelő eloszlásban azt a csapadékmennyiséget, amely az eredményes mezőgazdasági termeléshez, különösen pedig a vizigényesebb kertészeti, takarmány- és kapásnövények jó terméséhez a tenyészidő alatt szükséges lenne.

Nyugodtan megállapítható tehát az a tény, hogy a termelés nagysága - ahol a táplálóanyagok visszapótlása akadályokba nem ütközik, - elsősorban a rendelkezésre álló viz mennyiségétől függ.

Az öntözés jelentősége azonban az öntözött területek nagyobb termésátlagának elérésével nem merül ki. Ugyanis az öntözés révén a mezőgazdasági termelés belterjessége általában és az öntözetlen területekre vonatkoztatva is, jelentősen fokozódik.

Természetesen az öntözés hatását nenyszabad túlbecsülni és igen nagy hiba volna az öntözést a belterjes mezőgazdasági termelés egyedüli- 3 -