Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

7. Egyes növények termesztése öntözéssel

7.4. Cukorrépa

Általában az erősebben meszes szikesek kivételével minden talajon termeszthető. Öntözéssel azonban a kötött, vagy rossz vizgazdálkodásu talajokon nem tanácsos vele foglalkozni.

A cukorrépatermeszté6 alapvető agrotechnikai követelménye az őszi mélyszántás. Az őszi talajmunkát 35-45 cm mélyen kívánatos elvégezni. Amennyiben az altalaj kémiai összetétele miatt ilyen mélységben a szántás nem végezhető, a mélyművelési altalajlazitókkal kell megoldani. A mély- miiveléssel a termésképzésben résztvevő talajréteg növelése mellett a répatestek kifejlődése is szabályosabb lesz; kevés lesz az elágazó, többgyö- kerii répa.

Tápanyagigényét feltétlenül ki kell elégíteni. 1 q répatest és korona

előállításához 0,13 kg Po0 -t, 0,35 kg N-t és 0,30 kg K.O-t igényel.

4 o 4

A termesztés során adandó szerves és műtrágya mennyiségét a tervezett termés mennyisége és a hatóanyagszükséglet alapján kell meghatározni.

Igen magas káliumigénye miatt a talaj kálium tartalmának ismeretében kell a fenti szükséglet kielégítését biztosítani. Az istállótrágyázást meghálálja, ezért a szántóföldi kapások közül elsősorban a cukorrépának kell a szervestrágyát biztosítani. A műtrágyák közül a foszfor és káli trágyákat ősszel, a nitrogént tavasszal kell adni. Ennek egy része egyelés után fejtrágyaként, öntözéssel együtt adható.

Öntözéssel az eddigi tapasztalatok szerint a BETA poli 3, BETA poli 4 és a cercospora ellenálló BETA-K 91-es fajták bizonyultak a legjobbnak. Öntözésnél számolni kell a fokozott cercospora veszéllyel.

Jó tápanyagellátás mellett a holdanként! tőszám 75-85 000 lehet,

40 cm-es sortávolság esetén egy elésnél a növényeket 19, illetve 17 cm-re kell meghagyni.

A cukorrépa öntözési igénye az egyelés után jelentkezik. Bár ekkor a növény még kevés vizet fogyaszt és azt a talaj legtöbb esetben biztosítja is, de a tövek megbolygatásával, a gyökerek helyenkénti elszakitásával a répa fejlődése megakad. Az ekkor adott 40-50 mm-es öntözéssel a gyökerek beiszapolódnak és ezzel a növényt átsegítjük az egyelés okozta megrázkódtatáson. - A cukorrépa vízigénye az egyelés utáni gyors fejlődés és a gyökérképződés idején nagy. Ezért junius elejétől folyamatos vizbiztositásra kell törekedni, a leghelyesebb 16-18 naponként 50 mm-es viznormával öntözni. A cukorrépa öntözését augusztus második felében be lehet féjezni, mert az ezután adott öntözővíz csökkenti a répa szárazanyag-tartalmát.

Kötött talajoknál az öntözés végrehajtásánál ügyelni kell az esetleges tulöntözésre. Levegőtlen talajállapot esetén a fejlődés kezdeti szakaszán levő répa 6-8 órán belül sárgulással reagál a tulöntözésre. Tócsaképződés esetén az öntözést meg kell szakítani és csak néhány órás szikkadás után szabad folytatni. t 1- 33 -