Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

7. Egyes növények termesztése öntözéssel

A gabonafélék öntözése jól összehangolható az egyéb növényekével, mert a gabona vízigénye olyan időszakban jelentkezik, mikor a többi növény öntözése már befejeződött , vagy még nem kezdődött el. A hordozható beren­dezések ebben az időszakban kihasználatlanul állnak. A gabona öntözésére ősz esetén a kelés után kerül sor. Egyenletes és gyors kelés után a növények a tél beállta előtt megerősödnek. A tél az erős vetésben kisebb kárt tesz mint az egyenlőtlen kelésü, gyenge állomány­ban. Kelesztő öntözésre 40-50 mm vizmennyiség szükséges. Tavasszal, a gabona főleg a szárbaindulás és virágzás idején igényli a vizet. Csapadé­kos tél és tavasz esetén a vízadagolásra nem kerül sor, de csapadék hiányá­ban az öntözéssel átsegíthetjük a gabonát ezeken a kritikus fejlődési szaka­szokon. Egy-egy alkalommal 40-50 mm vizet kell kiadni. A gabona öntözésénél mindenkor figyelemmel kell lenni a megdőlés veszélyére. A buja fejlődés nagyfokú beámyékolást eredményez és a szár alsó részében levő sejtek megnyúlnak, szilárdságukból veszitenek. A gyenge szárakat pedig az erősebb szél lefekteti. Védekezni ellene erős szalmáju fajtákkal és ritkább vetéssel tudunk. 7.2. Lucerna A lucerna beltartalmi értéke miatt - az egyik legértékesebb takar­mánynövényünk. Kedvező étrendi hatása, valamint gazdag fehérjetartalma miatt termesztése minden üzemben nélkülözhetetlen. Amennyiben optimá­lis időben kaszálják és korszerű szénakészitési eljárást alkalmaznak 34 % keményitőértéket és 13 % emészthető fehérjét tartalmaz. Bimbós állapotban kaszálva igen magas - 250-280.mg/kg - a karotintartalma, amit forróleve­gő szárítással a szénalisztben lehet legjobban megőrizni. Beltartalmi érté­kein kivül a talajra gyakorolt kedvező hatása is fokozza jelentőségét. Nit- rogéngyüjtő növény lévén a visszamaradó nagytömegű gyökérmaradvány nitrogénben gazdag és jelentősen fokozza a talaj szervesanyag tartalmát. A gyökérmaradványok egy istállótrágyázással érnek fel. Gazdálkodásunk egyik legkevésbé megoldott problémája a talajok szervesanyag visszapót­lása, szervestrágyázása. A lucerna széleskörű termesztése ennek egyik megoldási lehetőségét teremti meg. A lucerna vízigénye nagy. A termés nagyságát a kaszálások utáni víz­ellátás dönti el. Mivel Alföldünk csapadékviszonyai kedvezőtlenek, az elosz­tás egyenlőtlen, legritkább esetben fordul elő, hogy kaszálás után a lucerna - rövid időn belül - természetes csapadékot kapjon. A száraztermesztés eredményei azért ingadozóak. Az állatállomány azonban minden évben a- zonos takarmányigényt támaszt, amit csak jóval nagyobb vetésterületről lehet biztonságosan megtermelni. Öntözéses gazdálkodásnál ez a tényező szabályozható és a kalászosok utáni öntözéssel a termés megduplázható.- 27 -

Next

/
Thumbnails
Contents