Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

6. Az öntözéses termesztés technológiája

A "mit öntözzünk" vonatkozásában jövedelmezőség szempontjából vitathatatlan a kertészeti kultúrák (zöldség, gyümölcs, szőlő) elsődlegessége. Ezeknek a kultúráknak igen nagy a termelési költsége, s az ilyen nagy ráfordítás mellett (kh-ként) 15 - 20 000 Ft már a termelés biztonsága megköveteli az öntözést, nem beszélve zöldségnél a koraiságban és termésnagyságban, gyümölcsnél a minőségben és termésnagyságban mutatkozó, igen nagy jövedelmezőséget biztositó előnyökről. E két kultúránál jövőben a fejlesztést elsősorban olyan területekre kellene vinni, ahol az öntözés lehetséges.

A szántóföldi növények közül a takarmánynövények (évelő pillangósok és egynyári szálasok) öntözése a legfontosabb feladat. A mezőgazdasági feltételek biztosítása mellett a jövedelmezőség önmagában is (a termést elszámoló árral számolva) az állattenyésztésen keresztül hasznosítva különösen fokozottan bizonyítható. A takarmánynövények öntözésénél az évenkénti termelésingadozás kiküszöbölése - a nagy állatlétszámmal rendelkező szocialista üzemeinkben - óriási jelentőségű.

Jövedelmezőség szempontjából a burgonya, cukorrépa, takarmányrépa, kukorica öntözése következhet.

Az öntözéses termelésnél is igen fontos az ősziszántás termőrétegtől függő, minél mélyebb (40-45 cm) elvégzése. Ezenkívül sohasem szabad arról elfeledkezni, hogy a várt termelésnek megfelelő mennyiségű tápanyagot minden körülméiyek között biztosítani kell. Enélkül az öntözéses termeléssel az eredmény a talaj kizsarolása lesz, s ennek következtében kis terméseket kapunk. Miután az öntözéssel kapcsolatos ráfordítás mindenképpen jelentkezik, a tápanyag biztosítása nélkül az öntözéses termelés ráfizetéses is lehet.

Az öntözéssel a növény és talaj folyamatos vízellátására kell törekednünk. Az egyszeri öntözésre kiadott vízmennyiség az alkalmazott agrotechnika és az adagolt tápanyagmennyiség függvénye. Felületi öntözésnél törekedni kell a területen szétosztható legkisebb vízmennyiség (80 - 100 mm) adagolására, esőszerü öntözésnél pedig a müveit réteg (40 - 45 cm) átnedvesitésére. A vizigényes zöldségnövényeknél 10 napos, a szántóföldi és gyümölcs öntözésnél legfeljebb 18 napos öntözési forduló kívánatos úgy, hogy ezen belül egyetlen növény (pl. lucerna) öntözése 6 napnál tovább nem tarthat. Leghelyesebb napi 18 órás (du. 17 órától másnap 11 óráig) üzemelést előírni olyan szervezéssel, hogy pl. a hordozható berendezések mindég a legközelebbi helyre telepítendők.

A felsorolt okok miatt dolgozta ki.a Bács -Kiskun Megyei Állami Gazdaság Igazgatósága Vízépítési Tervező Csoportja az öntözéses növény- termesztés és öntözésüzemeltetés technológiáját.

A gazdaságos öntözéses termesztéssel kapcsolatos legfontosabb munkák a következőkben rögzíthetők:

1. Az öntözött területek öntözési tervei alapján az egyes táblák, vagy táblán bellii a növények vetéshatárát az egy fővezeték állásból öntözhető terület határával megegyezően kell kialakítani. így a tervek készítése során- 23 -