Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
22. Az öntözéses gazdálkodás eredményességéről
2 , 24. táblázat 1 m öntözővízre jutó terméstöbblet értéke a solti állami gazdaság öntözött területén Növ ény Összes terméstöbblet Ft. 3 . m víz 3 1 m vízre jutó többlet érték Ft Kenyérgabona 6 476,40 3 100 2,09 Takarmánygabona 22 572,18 533 1,22 Kukorica 150 508,80 49 996 3,01 Silókukorica 21 638,40 53 993 0,41 Szálastakarmány 93 363,20 33 931 2,75 Évelő pillangósok 568 080,337 354 1,68 Másodvetés 60 025,60 38 341 1,57 Összesen: 922 664,40 535 248 1,72 1 m3 öntözővízre jutó hozam (terméstöbblet) 922 664,- Ft , 3 535 248 m3 " ItZiFt. 1 m öntözővíz bekerülési költsége: = 0,74 Ft. 25. táblázat 1 kh/mm-re jutó terméstöbblet értéke a solti állami gazdaság öntözött területén Növény mm/kh Terméstöbblet 1 kh/mm-re jutó többlet Ft. Kenyérgabona 45 539,70 11,00 T akarmán ygabona 49 342,00 6,98 Kukorica 84 1447,20 17,22 Silókukorica 64 147,20 2,30 Szálastakarmány 53 833,60 15,72 Évelő pillangósok 112 1080,00 9,64 Másodvetés 60 531,20 8,85 A takarmánynövényeknél a közvetett hatás viszonylag egyszerűbb, de sokoldalúbb. Az állatállomány eltartásához szükséges terület csökken, kisebb lesz a betakarítási és szállítási költség. A kisebb területen való állattartás eredményeként termőterület szabadul fel. Az eltartáshoz szükséges takarmánytermő terület - különböző állatfajoknál változó. Szarvasmarhánál például egy számosállat eltartásához az átlagos termésnél 2-2,2 kh-nyi, öntözésnél 1-1,2 kh-nyi termőterület szükséges. A nagy abrakmennyiséget fogyasztó állatoknál (sertés) a területcsökkenés kisebb. A sertésnél- 115 -
