Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
22. Az öntözéses gazdálkodás eredményességéről
répa nem került értékelésre, miután öntözetlen termelése cukorrépából a gazdaságnak nem volt, igy nem lehet összehasonlítani. 327 kh legelő-öntözésének sincs könyvelésileg kimutatható eredményessége, ezért az értékelésből eleve kimaradt. Ez a tény pl. alapvetően visszaveti az olyan fontos rét- legelőöntözés-fejlesztést. 164 kh maglucerna elemi kárt szenvedett, a biztositó téritett, igy az öntözés-értékeléséből kimaradt. 75 kh területen nyár végén lucerna-telepítést vézett a gazdaság. Vetés előtt és után öntözött. Ennek az öntözésnek a hatása könyvelésileg nem mutatható ki. Ugyanakkor a nyárvégi lucerna telepítésnél az öntözés jelentősége olyan nagy, hogy igen sok évben a csapadékhiány miatt nem lehet a telepítést elvégezni. Az ismertetett kiesések miatt az értékelt öntözött terület 1080 kh. A kiadott - viszonylag kis vízmennyiség indokolásául ismertetném Solton a tenyészidőben lehullott csapadékmennyiséget Hónap: Term, csapadék: Csapadékos nap: IV. 59,6 6 V. 31,6 3 VI. 121,2 7 VII. 26,6 5 vm. 44,4 4 IX. 17,5 1 X. 128? 1 7 429,0 33 Ilyen csapadékos időjárás mellett is minden öntözött kultúra nagyobb termelést adott, mint az öntözetlen. A terméstöbblet alakulásáról a 20. táblázat tartalmazza az adatokat. A többlettermés átlagos kh-kénti bruttó értéke 854,31 Ft volt. Ennél tisztább képet muatat a 21. táblázat (lásd. 122. old.), mely a mérleg adatai alapján a száraz és öntözött növények önköltségét mutatja. Az egységnyi termék előállitási költsége - a silókukorica kivételével - minden növénynél - egyes esetekben lényegesen - kisebb, mint öntözetlenül. Kiemelkedően jó az öntözés eredménye az évelő pillangósok és a kukoricánál. A 22. táblázat (lásd. 123. old.) adatai az üzemi eredményt mutatják. Az adatokból megállapítható, hogy a száraz termesztés veszteséges, az öntözött termelés jövedelmező volt. A 23. táblázat (lásd. 124. old.) egységnyi területen (kh) mutatja a különböző növények teljes előállitási költségét száraz és öntözött körülmények mellett. A tiszta többletjövedelem az évelő pillangósok, kukorica és szálastakarmányok esetében különösen figyelemre méltó. Vizsgálatot végeztünk olyan irányban is, hogy mekkora az 1 m^, illetve 1 mm öntözővízre jutó terméstöbblet értéke. E vizsgálat adatait a 24. és 25. táblázaton (lásd. 125. old.) közöljük. Az adatok alapján bizonyítható, hogy az öntözés - még csapadékos- 110 -