Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
21. Az öntözéses növénytermesztés gazdaságosságának vizsgálata
16. táblázat Hozamnövekedés eltérő szerkezeti intenzitás és növekedési arány mellett A hozam nagysága száraz termelés mellett GE/kh ) A hozamnövekedés GE/kh 10 25 50 75 r 100 %-os növekedés 5 0,5 1,25 2,5 .0,75 5 10 1,0 2,5 5,0 7,5 10 20 2,0 5,0 10,0 15,0 20 30 3,0 7,5 15,0 22,5 30 40 4,0 10,0 20,0 30,0 40 50 5,0 12,5 25,0 37,5 50 költség, ami a száraz termeléshez viszonyított többlet, vagy inint összes termelési költség munkálható ki. Az öntözéses termelés a száraz termeléshez képest alapvetően három müveletcsoportot érintően növeli a termelési költségeit. Legfontosabb ezek közül az öntözés, mint szolgáltatás költsége. Az öntözés a termelés uj művelete, ami egyes növényektől és az öntöző beretídezéstől, az öntözés intenzitástól függően évelő pillangósokn ál 24-45 silókukorica, csalamádé esetében 25-30 kukoricánál 15-20 cukorrépánál, burgcftiyánál 10-15 kertészeti növényeknél 4-12 %-ot tesz ki az összes termelési költségből. Amennyiben az öntözőbemedezés és atermelés szerkezete nincs összhangban, ezen számoktól lényegesen eltérhet az öntözési költség súlya, ami gazdaságossági szempontból alapvető problémákat okoz. A 17. táblázatban mutatjuk be annak hatását. Látható a 17. táblázatból (lásd. 116. old), hogy minél intenzivebb kultúráról vagy szerkezetről van szó, annál kevésbé meghatározó az öntözési költség és minél extenzivebb a kultúra vagy szerkezet, annál érzékenyebben érinti az öntözés a termelés gazdaságosságát. Az öntözéses termelés ezenkívül lényegében két müveletcsoportot érint, a trágyázási és betakarítási költségeket. A trágyzázási költségek általában a hozammal arányosan növekednek, hiszen a nagyobb hozamok elérésének a feltétele, hogy e két fontos élettényező (trágya és viz) összhangban legyen. A trágyázási költségek növekedése tehát mindenképpen alapvető, mert enélkül az öntözéses termelés nem hozza meg a várt eredményt.- 105 -
