Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Modellgazdaságok kialakítása
megszerzése érdekében nagyarányú és korszerű öntözésre berendezett gazdaságokat kell az átlagosnál gyorsabb ütemben kifejleszteni. Az ismertetett célkitűzés csak az átlagosnál gyorsabb ütemű öntözés- fejlesztéssel — elsősorban állóeszközfejlesztéssel valósítható meg, a tervezői és kivitelezői kapacitások, valamint a beruházási források (saját erő, hitel, állami támogatás) egyidejű koncentrálásával. Az ehhez szükséges feltételek biztosítására 1967 68. években megállapodások születtek, amelyekben az illetékes szervek a modellgazdaságok részére elkülönített hitelt és megkülönböztetett eljárást javasoltak biztosítani. Az új gazdaságirányítási rendszer a közgazdasági szabályozók hitel, árpolitika és támogatási rendszer megváltoztatásával, különösen a be- ru házás i keretek központi lebontásos módszerének megszüntetésével és a hitel lejárati idő csökkentésével új helyzetet teremtett a modellgazdasá- gokban is. Szükségessé vált a modellgazdaságok létesítésével kapcsolatos célkitűzések korábban tervezett megvalósítási módjának felülvizsgálata. Az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a modellgazdaságok kialakításához szükséges beruházások finanszírozása csak az általános támogatási és hitelfeltételek alapján oldható meg. A kívánatos gyors fejlődési ütem vállalati saját forrásokból, a mindenkori állami támogatás összegéből, s az „első az egyenlők között” hitelbiztosítási elv mellett érhető el. finnek következtében az eredetileg tervezett eszközfejlesztés 3 4 éves megvalósítása egyik gazdaságban sem érhető el, s még a legjobb gazdaságokban is 5—6 év szükséges a vállalati szintű komplexitás feltételeinek eléréséhez és biztosításához. MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI ÁGAZATI MODELLEK Az öntözéses gazdálkodás megalapozott fejlesztéséhez szükséges tapasztalatokat mielőbb meg kell szereznünk, és a Kiskörei Vízlépcső öntöző- rendszereiben fejlesztendő gazdaságokban fel kell használnunk. Ennek érdekében a vizsgálandó gazdaságok számát olyan termelőszövetkezetek és állami gazdaságok bevonásával kell szaporítanunk, ahol egy-egy öntözésre alapozott ágazat korszerű technikai színvonalon folyó termelését már megoldották, vagy a megoldás folyamatban van. Ezek a gazdaságok műszaki-technikai ágazati modellként szerepelnek, itt egy-egy ágazat komplex fejlesztését és vizsgálatát tervezzük. Kívánatos, hogy a műszaki-technológiai ágazati modellként kiválasztandó gazdaságok általános gazdálkodási színvonala és belterjességi foka több évvel előzze az átlaggazdaságokét. így megállapítható az is, hogy az adott ágazatban, s ezzel összefüggésben az egész gazdaságban a koncentrált eszközbefektetés hatékonysága az intenzív öntözéses gazdálkodást reprezentáló viszonyok között hogyan alakul. A műszaki-technológiai ágazati modellvizsgálatra kijelölt gazdaságokat is komplex ágazati módszerrel elemezzük. A megfigyelés során elsődlegesen az ágazatok új beruházásainak, a technológiáknak, a vezetés és az irányítási rendszernek az eredményességét — ágazati jövedelmezőség, eszközhaté7 Az öntözés 97
