Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A fejlesztés talajtani vonatkozásai
ga], sem műtrágyázással, sem más, különben helyes, szükséges és kedvező mezőgazdasági intézkedésekkel ellensúlyozni nem tudjuk, sőt a talajok elszikesedése esetében ezek a jó intézkedések is céljukat vesztik, illetve haszontalanná válnak. Ezért kell megállapítanunk azt, hogy olyan természeti viszonyok között, mint amilyenek a Magyar Alföldön uralkodnak, az egyik első és legfontosabb kérdés megvizsgálni azt, hogy az öntözés fejlesztése során a talaj szikesedésének veszélye mennviben és mikor merül fel. Szabolcs István eme megállapításai is tökéletesen indokolják, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tiszavidék Mezőgazdaság- fejlesztési Irodája az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézettel elkészíttette a II. Tiszai Vízlépcső öntözésfejlesztéssel érintett megyéi területére az öntözés talajra gyakorolt hatásának ellenőrzésére szolgáló 1 : 100 000 méretarányú térképanyagot. A részletes talajvízvizsgálati adatok alapján öntözhetőség szempontjából - három kategóriát állapítottak meg: I. Öntözésre javasolt terület. II. Öntözésre feltételesen javasolt terület. III. Öntözésre nem javasolt terület. A talaj termékenységre káros folyamatok megelőzése érdekében öntözés- fejlesztésre az I.—II. kategóriába tartozó területeket javasolja. A feltételesen öntözhető területeken a talajvízszint mélységétől függően az öntözésfejlesztéssel párhuzamosan különböző mértékű kultúrtechnikai és agrotechnikai beavatkozások (talajvízszint rendszeres ellenőrzése, talaj- vízszinttartás, esetleg süllyesztés, talajművelési módszer, melioráció) szükségesek. A III. kategóriájú területeken öntözésfejlesztés nem javasolható, mivel az öntözés hatására a talajokban káros folyamatok, talaj genetikai elváltozások következhetnek be. Az öntözés talajtani lehetőségei 1:100 000 méretarányú térképek Borsod (20. ábra), Békés (21. ábra), Csongrád (22. ábra), Hajdú (23. ábra), Heves (24. ábra), Szabolcs (25. ábra), Szolnok (26. ábra) megyék területére elkészültek. Bács, Pest és Győr megye 1971-ben, míg a többi megye térképanyaga a következő években készül el (27. ábra). A 27. táblázat az öntözés talajtani lehetőségei térképanyaggal rendelkező megyék területi adatait tartalmazza öntözhetőség szempontjából. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a megyék összes területének csak 19%-a tartozik az öntözésre javasolt kategóriába (megyénként azonban jelentős nagyságú területi eltérés adódik). Az I. kategóriában kiemelkedik Szabolcs megye a nyírségi homokterülettel, amelyhez hozzájárul a kedvező mélységű és minőségű talajvíz is. Sorrendileg ebben a kategóriában Borsod, Heves és Hajdú megyék következnek. Az előbbi két megyében az Északi-középhegység völgyei és medencéi, valamint az Alföld északi peremvidékei képezik e területet, Hajdú megyében a Debreceni Löszhát csernozjam talajai tartoznak az I. kategóriába. A megyék összes területének 64%-a a feltételesen öntözhető, II. kategóriába tartozó terület. Ezekből kitűnik Békés és Szolnok megye 91 —91%-os terű 1 ethányaddal. 88
