Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Az öntözésfejlesztés új koncepciója és módszere a Kiskörei (II. Tiszai) Vízlépcsőnél és öntözőrendszereiben
A munka a parti telep közlekedési és közműhálózatának és a lakóépületek építésével kezdődik. Az építkezés ideje alatt a lakótelepet munkásszállásként használják, és az építkezés befejezése után alakítják át a lakóházakat végleges formájukra. A lakótelepen, részben egyemeletes kertes ikerházakban, részben kétemeletes épületekben, 120 két- és háromszobás lakás és egyemeletes 120 fős legényszálló épül. Böge és tároló. Az első ütemben a tárolótér alsó szakasza épül ki, mindkét parton kb. 19 km hosszan a jelenlegi árvédelmi töltés megerősítésével, illetve helyenként kisebb módosításával. Az erősítés a jobb parton a vízlépcsőtől Sarud község határában a Laskó patak betorkollásáig, a bal parton pedig Abádszalók, Tiszaderzs és Tiszaszőllős község határában húzódva Tisza- örvény községig tart (17. ábra). Az első kiépítési ütemben a duzzasztott vízszint alsó értéke általában a mederben marad, a felső értéke azonban a hullámtér elbontásával eléri a töltések lábát, ezért árvízvédelmi szempontból a védőgátakat erősíteni kell. Megerősítik az omladékos partokat, az elfajult mederrészeket, és átkotorják a felrakódott gázlókat. Bővítik a belvízlevezető hálózatot, új nagyobb teljesítményű átemelő szivattyútelepeket építenek. Mindezek javítják a terület vízgazdálkodási viszonyait, az árvíz- és belvízvédelmet és biztonságosabbá teszik az érintett folyószakaszokon a hajózást. Nagykunsági Főcsatorna. Elkészül a csatorna beeresztő zsilipje és az első 18 km hosszú szakasz Abádszalók, Kunhegyes és Fegyvernek községek határában, és felépülnek az ezen a szakaszon levő hidak, bújtatok és vízkivételi műtárgyak. Jászsági Főcsatorna. Elkészül a csatorna első 18 km hosszú szakasza Kisköre és Tiszasüly községek határában és a rajta levő műtárgyak. Az első ütemben kiépülő főművek a Tisza 87,50 — 88,50 m O.sz. szintek közötti mederduzzasztását teszik lehetővé. Ez 18 — 40 millió m3-es tároló- térfogatot biztosít. A Kisköre alatti úszószivattyús vízkivételek jórészt megszűnnek, mert az öntözött területeket a kiépülő főcsatorna-szakaszokból látják el vízzel. A tárolt vízmennyiségből az évek 80%-ában 46 — 55 m3/a-os mértékadó júliusi 24 órás öntözővíz szolgáltatható a mű saját öntözőrendszerében, valamint a tiszalöki és Körös-völgyi rendszerekben. Ez évente 142—180 millió m3 vízmennyiséget jelent, amely 69 — 86 000 ha újöntözés vízellátását és a meglevő 232 200 ha öntözés stabilizálását szolgálja. Ezenkívül 2302 ha uj halastó vízellátását is lehetővé teszi. A csúcsfogyasztási időn kívül 8 633 ha legelő idényjellegű öntözése is biztosítható. A vízi erőműbe beépített csőturbinák évente átlagosan 54 millió kWó villamosenergiát termelnek. A főmű építésével párhuzamosan az öntözendő területeket is fel kell készíteni az öntözővíz fogadására, elosztására és hasznosítására. Elsősorban azokat az öntözőtelepeket kapcsolják a főcsatornákra, melyek jelenleg Kisköre alatt úszószivattyús vízkivétellel kapják a Tiszából az öntözővizet. Az itt felszabaduló szivattyúegységek egy részét a vízlépcső fölé telepítik, és szükség szerint ezekkel táplálják a főcsatornákat, mert az első ütemben azok gravitációs üzemeltetése folyamatosan még nem biztosítható. 84
