Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Az öntözésfejlesztés új koncepciója és módszere a Kiskörei (II. Tiszai) Vízlépcsőnél és öntözőrendszereiben
A II. TISZAI VÍZLÉPCSŐ HATÁSTERÜLETÉNEK ÁLTALÁNOS ISMÉRVEI Az Alföld 47 000 km2-t kitevő területéből a II. Tiszai Vízlépcsővel érintett közvetlen és közvetett hatásterület 1,4 millió ha, melyből öntözésbe vonható 300 000 ha. A hatásterület túlnyomó része a Jászság, a Nagykunság és a Békéscsongrádi löszhát tájait foglalja magába. A térség eredetét tekintve fel- töltött medence, felszínén a szélnek és folyóvizeknek jól látható nyomaival, széles egybefüggő síkság. Háromféle éghajlati hatás alatt áll. Fő jellemzője a kontinentális éghajlat, a szárazföldi levegő uralma. Időnként az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger levegője is behatol. A különböző légtömegek hatására időjárása szélsőségesen változékony. Népsűrűsége az országos 110 fő/km2-nél 15%-kal alacsonyabb. Az ossz keresőkből a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma az országos 28%-os részaránynál nagyobb. Telepeinek uralkodó formája a falu és a mezőváros. Jellemzőjük, hogy határaik nagyobb kitérjedésűek, népesek és egymástól távol fekszenek. Helyenként nagy a tanyatelepülés is, mely az utóbbi 20 évben gyorsuló ütemben számolódik fel, és helyüket a közös gazdaságok koncentrált állat- tenyésztő telepei foglalják el. Az ország legnagyobb mezőgazdasági területe. Ipara könnyűipari üzemekből, vegyi gyárakból és főként mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó üzemekből tevődik össze. Vasúti hálózatának kiépítettsége tájanként változó. Míg a nagykunsági táj korszerű fővasútvonalakkal ellátott, addig pl. a jászsági rész — Kálká- polna—kisújszállási — vasútvonala már most elégtelen, korszerűsítésre szorul. Az öntözőrendszer hatásterületének közúti hálózata az országos kiépítettségénél ritkább. A meglevő utak jelentős része kis forgalomra és alacsony raksúlyra méretezett. Az úthálózat sűrítése, valamint a meglevők korszerűsítése szükséges. Jelentős vízi útja a térségnek a Tisza. Hajózhatóságát a vízlépcső megépítése jelentősen javítja. MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK A VÍZPÓTLÁS ÉS VÍZELOSZTÁS MEGOLDÁSA A Tisza völgyében a nyári kisvízhozamok - több lehetőség vizsgálata alapján — a Tisza csatornázásával növelhetők a leggazdaságosabban. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint a Tiszán öt vízlépcső létesül: Vásárosnamóny, Záhony, Tiszalök, Kisköre és Csongrád közelében. A Tisza hossz-szelvénye a Tisza-csatornázás vízlépcsőit is feltünteti (8 — !). ábra). Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a tiszalöki vízlépcső után a kiskörei, majd a csongrádi vízlépcső megvalósítását célszerű előirányozni A Tisza-csatornázás a Tisza-völgyi vízpótló és vízellátó rendszer fő ütőere és gerince. Azáltal, hogy maga a folyómeder a vízelosztó és vízpótló 72
