Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

kodási műszaki oldala olyan organikusan komplex egységet alkot a tervezés valamennyi szintjén és szakaszában, melynek az egyes szakaszokban egymással időben és összefüggéseiben fel nem cserélhető feladatokat kell megoldania.

A tervezés az öntözés területi és üzemen belüli elhelyezését, a tevékenység területi és időbeni méretezését, a konkrét termelési célkitűzést, a műszaki létesítményt, a termelési (öntözési) technológiát és mindezek gazdaságos- sági értékelését magában foglalja.

Az öntözés- és a mezőgazdaságfejlesztés tervezésének alapelveit figyelembe véve, az öntözés végleges területi elhelyezéséhez, a fejlesztés ütemének meghatározásához a következő kérdésekre kell választ adni:

a) Az öntözővízzel műszakilag gazdaságosan ellátható területeken belül hol vannak azok a gazdálkodási egységek, ahol az öntözővíz fel- használására a legalkalmasabb természeti- és közgazdasági adottságok vannak, melyek végső fokon az optimális jövedelmezőséget biztosíthatják.

b) Az öntözéses gazdálkodásra kedvező feltételekkel rendelkező gazdálkodási egységekben milyen hosszú idő szükséges a gazdaságos öntözés alapvető feltételeinek megteremtéséhez, vagyis:

a termelés szerkezetének és technológiájának átalakításához, a vezetés és munkaerő szakképzettségében szükséges változtatások v égrehaj tásához,

az álló- és forgóeszközök növeléséhez, szerkezetük megváltoztatásához,

maguknak a létesítményeknek a megvalósításához.

Ezek a kérdések csak az üzemek adatainak és fejlesztési szándékainak ismeretében válaszolhatók meg.

Az üzemi információk alapján lehet és kell megtervezni az üzemközi vízgazdálkodási létesítmények méretét és területi elhelyezését is.

Végezetül köszönetét kell mondanunk mindazoknak, akik könyvünk megírásához segítséget nyújtottak. Elsősorban Kazareczki Kálmán elv- társat, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesét illeti köszönet, akinek kutatási eredményei és közvetlen tanácsai döntően járultak hozzá az új öntözésfejlesztési koncepció kialakításához és gyakorlati megvalósításához! Nagyon jelentős volt az a segítség, melyet a IL. Tiszai Vízlépcső öntözőrendszereiben fejlesztésre kerülő üzemek mezőgazdasági tervezésével a kutató- és felsőoktatási intézmények dolgozói munkájukkal adtak (MTA Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézete, Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Kertészeti Egyetem, Kertészeti Kutató Intézet, a gödöllői, a keszthelyi és a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a szarvasi öntözési Kutató Intézet és Meliorációs Főiskola, a karcagi, a kompolti, a nyíregyházi mezőgazdasági kutatóintézetek és a Budapesti Műszaki Egyetem).

Külön kell megemlékeznünk arról a segítségről, melyet a MÉM Tisza- vidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodájának dolgozói nyújtottak könyvünk készítéséhez. A TMI minden dolgozóját köszönet illeti, de külön is kiemelnénk dr. Bőgi Károly, br. Lengyel Lajos és dr. Szilárd György osztályvezetők igen értékes segítségét.