Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdaság és az öntözés fejlesztésének tapasztalatai a világ különböző országaiban
művelés lehetetlen lenne öntözés nélkül. Dél-Amerikában az öntözés főként arra a sivatagi területre összpontosul, amely a kontinens nyugati oldalának déli felén terül el (Peru, Chile, Nyugat-Argentína). Afrikának a Szaharától délre eső területein eddig csekély mértékű az öntözés, Madagaszkár kivételével. i>. táblázat Az öntözés százalékaránya régiók szénán 1 (1961 I969) Régió Öntözött terület millió lm Öntözött terület a szántott betakarított terület százalékában Az öntözött földek növénytermesztésének értéke az egész termelési érték %-ában Afrikának a Szaharától délre eső területe 1 0,7 1,7 3 Ázsia és Távol-Kelet 44 20,9 23,5 40 Latin - Amerik a 11 8,1 11,5 17' Közel-Kelet és Északnyugat - Afrika 17 23,9 32,9 68 összeg vagy átlag 73 12,9 18,6 342 1 Csak .1 lél-Amerika 2 Közép-Amerika nélkül Míg az öntözött szántóterület az egész szántóterületnek csak 13%-a, addig a betakarított terület 19%-a öntözött a nagyobb belterjesség következtében. Az öntözés igazi súlyát azonban legjobban azon mérhetjük le, mennyivel járul hozzá a termelés értékéhez, amit az 5. táblázat utolsó oszlopában találunk meg. Az egyes régiók között nagyok ugyan a különbségek, azonban ezek még élesebben mutatkoznának meg, ha az elemzést alrégiókra való bontásban végeznénk. Ezek a különbségek azonban nemcsak a fenti számokban jelentkeznek, hanem az öntözés céljában is. Azokban az országokban és régiókban, ahol az öntözés a legfontosabb szerepet játssza, annak nagyobb része rendszerint ,,feltétlen öntözés”, ami azt jelenti, hogy enélkül nem lehetséges a növénytermesztés. Ennek legjobb példája a Nílus, a Tigris és az Eufrátesz a Közel-Keleten, az Indus Ázsiában, a Szenegál Afrikában, valamint Peru és Chile néhány part vidéki folyama. Az öntözést azonban a világ nagy részén a természetes csapadék kiegészítésére használják, akár úgy, hogy egv adott évszakban a rendelkezésre álló nedvességet növeljék, akár úgy, hogy az év száraz időszakában is lehetővé tegyék a növénytermesztést. Ilyen esetekben a felvehető nedvesség-többletet elsősorban arra szánják, hogy növeljék és biztonságossá tegyék azokat a terméseket, amelyeket az eső segítségével is termeszthető növényeknél elérnek, de ezenkívül arra is, hogy olyan nagyobb értékű növényeket termeszthessenek, amelyek öntözés nélkül egyáltalán nem, vagy csak gazdaságtalanul lennének termeszthetők. Amilyen mértékben a korszerű ráfordításokkal sikeresen meg lehet, szüntetni vagy csökkenteni számos korlátozó tényező hatását még a csak mérsékelt csapadékét övezetekben is egyre nagyobb szükség 39
