Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Fekete András: Vegyes csővezetésű esőztető-berendezések tervezésének módszere
VEGYES CSÖVEZETESŰ ESÖZTETÖ-BERENDEZESEK TERVEZESENEK módszere (De. Fekete András) A vegyes csővezetésű esőztető-berendezések (II/3.) állandó jellegű szivattyútelepből, felszín alatti azbesztcement-csőhálózatból és felszín feletti mozgatható szárnyvezetékekből állnak. A szórófejeket a szárnyvezetékeken helyezzük el, ezek felszín alatti csőhálózatba épített hidránsokon keresztül kapják az öntözővizet. A berendezések által öntözhető terület nagysága általában 500—1500 ha között változik. A berendezések területi kiterjedésüktől függetlenül, hidraulikai, gazdasági, üzemi és mezőgazdasági szempontok egyidejű figyelembevételével, meghatározott területelemekből, üzemi egységekből építhetők fel. AZ ÜZEMI EGYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA A területelemek, illetve üzemi egységek meghatározása a tervezési alapadatok ismeretében történhet meg. Á tervezési alapadatok részben mezőgazdasági, részben műszaki jellegűek, részben pedig az öntözés üzemével állnak szoros kapcsolatban. Ezek ismeretében úgy kell tehát a területelemeket, illetve üzemi egységeket meghatároznunk, hogy azok valamennyi körülményt egyidejűleg elégítsenek ki. A területelemek kialakításához a hazai mezőgazdasági igényeknek megfelelően a következő alapadatok szükségesek: Te = 6 nap ill. 4,5 nap (a területegység öntözési ideje); t = 16 [óra/nap] (a napi üzemidő); h =60 [mm] (az egy alkalommal kiadagolandó csapadékmagasság); l =6-12 [mm/ó] (a szárnyvezetékek átlagos intenzitása); Ht = 72, ill. 96 [m] (a hidránsok távolsága); n =8—12 [db] (a szárnyvezetéken egyidőben üzemelő szórófejek száma); Ixm = 24 mx24 m (a szórófejek kötése). Az adatok ismeretében alkalmazzuk a 319. és 320. oldalon található összefüggéseket: Jl tsz = — [óra] a szárnyvezetékállás időtartama, i T -t Nsz= ——- a szárnvvezetékállások száma. Gz 332
